A reformbizottságba az OÉT munkavállalói és munkaadói oldala delegálna képviselőket, a testület a konvergenciaprogram keretei között a fő célok eléréséhez adna gyakorlati segítséget. Így egyebek között segíthetne abban, hogy a gazdasági egyensúly elérését, 2008-at és 2009-et követően már rendelkezésre álljanak a gazdaságot dinamizáló, a versenyképességet javító megoldások.  Ebben a testületben  a kormány és a szociális partnerek közösen találhatnának módot arra, hogy ne 2,5-3 millió adó- és járulékfizető finanszírozza csak a 10 millió állampolgár által igénybe vett szolgáltatásokat, illetve az eddigieknél hatékonyabban csökkenjen a feketegazdaság szerepe.
 
Az ülésen a munkáltatói oldal több képviselője támogatta a bizottság létrehozását, ha az valóban érdemi munkát végez, s a javaslatait ténylegesen figyelembe veszik majd.
 
Gyurcsány Ferenc elmondta: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter a következő napokban már elkezdheti a testület szervezését.

A konvergenciaprogramról az OÉT-en tartott hétfői konzultáción Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, a munkavállalói oldal soros elnöke kifogásolta, hogy a témakört nem az érdekegyezetés szokásos formái között vitatták meg, csak konzultáltak arról. 
 
Szabó Endre, a Szakszervezetek  Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke szerint nemcsak gazdasági, de társadalmi egyensúlyra is törekedni kell, figyelembe véve a társadalom tűrőképességét. Szakszervezeti szövetségük határozottan tiltakozik például azért, mert a közszolgálati életpálya rendszert nem átalakítani, hanem lerombolni akarja a kormány. 
 
Demján Sándor, a VOSZ elnöke szerint Magyarország már csődben lenne, ha a kormány nem vállalja az önkormányzati választások előtt ezeket a népszerűtlen intézkedéseket.  Demján szerint olyan törvényt kellene hozni mielőbb, amely a mindenkori miniszterelnök és a  politikai elit büntetőjogi felelősségévé tenné, hogy választás évében nem lehet nagyobb 8 százaléknál a költségvetési hiány. Megfogalmazása szerint a magyar politikai elit gyalázata, hogy háborús körülmények közötti költségvetési deficitet halmozott fel. 
 
Gyurcsány Ferenc zárszavában egyebek között elmondta: úgy érzékelte, egyetértés van abban, hogy azt az államháztartási hiányt, amely az intézkedések nélkül 11 százaléknál is magasabb lett volna, néhány év alatt 3 százalékra csökkentsék. De ezt nem lehet másként megoldani, csak úgy, ha a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek egyaránt megmondják:, mire költsön kevesebbet az ország, illetve hogy többet fizetnek be a költségvetésbe, mint eddig. Ki kell mondani, hogy jelentős többletteher vállalásáról van szó, a GDP 8 százalékáról. Ez nagyságrendileg az egyéves teljes nyugdíjösszeg vagy 6-7 évre szólóan Budapest teljes költségvetése - figyelmeztetett rá a miniszterelnök.
 
Szólt arról is, hogy aki a keresetek és a fogyasztás csökkenéséről beszél, az vegyen figyelembe egy hosszabb időtávot. Ha ugyanis a 2000 és 2008 közötti jövedelem- és fogyasztás-alakulást vesszük alapul, Magyarországnak a régióban nincs mit szégyellnie, ezekkel az adatokkal élen jár - jegyezte meg a miniszterelnök.