Nagy Imre – vágja rá Fodor Márk, az Amnesty International (AI) magyar szervezetének vezetője arra a kérdésre, hogy szerinte melyik lehetett az elmúlt század egyik legfelkavaróbb eltűnése. A kivégzése előtt a jugoszláv követségről elrabolt politikus hollétéről, és arról, hogy mi történt vele, valóban sokáig nem tudhatott semmit a közvélemény. Bár az Amnesty International csak a politikai okokból vagy fegyveres konfliktusokban eltűntetett emberekkel foglalkozik kampányaiban – és 2000-ben is ők nyilvánítatták az Eltűntek Világnapjává augusztus 30-át –, de eltűnhet valaki önszántából is vagy bűncselekmény áldozataként.

Az AI eltűntetettekkel foglalkozó statisztikái szerint Csecsenföldön tavaly legalább hetente egy embernek veszett nyoma. „A hatóságok által eltűntetett emberekről néha elismerték az illetékes szervek, hogy fogva tartják őket, máskor azonban csak tömegsírból kerültek elő”- utal arra Fodor, hogy tőlünk nem messze is lehet ez napi szintű probléma. Hasonló esetek voltak még néhány évvel ezelőtt Fehéroroszországban és Ukrajnában is. „Az ukrán oligarchák után nyomozó, de meggyilkolt internetes újságíró esete nemzetközi felháborodást keltett”– utal Georgij Gongadze estére, akinek lesavazott testét és lefejezett hulláját találták csak meg egy erdőben.

Katonai junta - anno

Argentínában 1976 és 1983 között közel 30 ezer ember tűnt el. Sokat megkínoztak és nem ritkán repülőkről dobták le a halálra ítélteket. Terhes nők újszülöttjeit illegálisan adták örökbe, a nőket pedig kivégezték.

A nyilvánosság erejével kamányoló emberi jogi szervezet aktivistáinak, önkénteseinek köszönhető, hogy tavaly Nepálban tömegesen eltűnő emberek többsége végül előkerült, a helyi hatóságok ugyanis reagáltak az AI fellépésére. „Sok esetben nem arról van szó, hogy az adott kormány támogatná ezeket az eltűntetéseket, ugyanakkor nem lép fel az elkövetőkkel szemben, így fontos cél a büntetlenség megszüntetése” – mondja Fodor, aki szerint az oktatás lehet a másik fontos eszköz annak visszaszorítására, hogy szervezetek vagy kormányok ellenségeiknek tartott embereket önkényesen eltűntessenek.

Ahol veszélyes az élet

Az AI egyik legutóbbi, 2005-ös eltűnéseket összegző tanulmánya legalább 22 országot említ, ahol tavaly eltűntettek embereket: Kongó, Elefántcsontpart, Egyenlítői Guinea, Eritrea, Etiópia, Libéria, Sierra Leone, Szomália, Dél-Afrikai Köztársaság, Szudán, India, Észak-Korea, Nepál, Pakisztán, Fülöp-szigetek, Srí Lanka, Brazília, Kolumbia, Oroszország, Üzbegisztán, Irak, Szíria.

Az eltűntetés eszközével él a világ egyik legdemokratikusabbnak tartott kormánya is. Szeptember 11-ikét követően, a terrorizmus elleni harc nevében több embert tartóztatott le vagy rabolt el az amerikai titkosszolgálat, akikről a kínzást is engedő arab országokban vagy börtönben történő vallatások idején a családjaik nem tudhattak semmit. Tavaly egy férfi be is perelte az CIA-t, mert állítása szerint elrabolták és a szervezet egyik titkos börtönében kínozták, és vallomást csikartak ki belőle. Több olyan eset is napvilágra került, amikor az elraboltakat repülővel, bírósági tárgyalás nélkül egy harmadik országba szállítják. Hasonló esetet dolgoz fel a nemrég Magyarországon is bemutatott Guantanamo című film. „Egy nemzetközi egyezmény létrejötte nagyon fontos lenne, hiszen akkor az azt aláró kormányok vállalnák, hogy elismerik, ha az eltűnt náluk van, illetve elengedik, ha nincs ellene vád” – válaszolja Fodor Márk arra a kérdésre, hogy milyen nemzetközi fellépés vezethetne eredményre.

Az osztrák történet

Nyolc év után került elő az a lány, akit tíz évesen rabolt egy férfi. A tettes mostani lelepleződése után vonat elé ugrott. Natascha Kampusch-t 1998. március 2-án rabolták el iskolába menet. A rendőrség annak idején fogvatartóját is kihallgatta a nyomozás során. A lányt egy garázs alatti titkos rejtekhelyen élt. Az 1,60 magas szobában egy felhajtható ágy, zuhanyzó, WC és könyvespolc volt. A férfi, akit „parancsolómnak" kellett szólítania, néha elvitte sétálni, de nem állhatott szóba senkivel. Egy kertben találtak rá a láthatóan zavart lányra. Több történet is kering a szabadulásról: az egyik szerint egy autóból lökték ki egy rendőrségi ellenőrzőponthoz közel, a másik szerint elrablója elfelejtette bezárni a házat, amikor elment otthontól. A lányt azóta sem sikerült kihallgatni, a pszichológus szerint egyelőre saját világában él, időbe telik, amíg megtanul kapcsolatot létesíteni a külvilággal.

„A magyar kriminalisztika nem ismer az osztrák esethez hasonlót, nálunk még nem fordult elő, hogy egy évekre eltűnt kiskorú élve előkerüljön” – mondja Csendes László, az ORFK Bűnmegelőzési Osztályának vezetője az elmúlt hetek egyik legnagyobb szenzációjára utalva (lásd keretes írásunkat). „Az eset kapcsán a kollégáim kigyűjtötték az eltűntek adatait, és eszerint jelenleg közel 6400 embert keresnek” – teszi hozzá. Az eltűnt emberek adatait, a róluk összegyűjtött információt húsz évig őrzik meg, de öt év után már kérvényezhető a holttá nyilvánítás. „Az emberek többségének emlékei már hónapok után megkopnak, nagyon ritka, hogy valaki évek után kerül elő”–­­ magyarázza Csendes László, aki azt is hangsúlyozza, hogy „csak 11 ember van, aki nem került elő húsz év alatt”.

Alapvető különbség gyerekek és felnőttek között, hogy míg utóbbiak általában megtervezik eltűnésüket, addig a gyermekek részéről – akik sokszor néhány óra vagy nap alatt megkerülnek – ez sokkal inkább vészjelzés, reakció a környezetükben tapasztaltakra, és általában várják is, hogy megtalálják őket. Ha az eltűnt hagy maga mögött nyomokat, lehet követni a mozgását, ha időről-időre életjelet ad, akkor van remény arra, hogy megtalálják, de amikor valakiről évekig nem lehet tudni semmit, akkor nagy valószínűséggel nem él már vagy nem fog előkerülni. „A hozzátartozók minden kis jelbe kapaszkodnak, de – bár volt már ilyen eset – nem jellemző, hogy parafenomének vagy jósok véleménye befolyásolná a munkákat, maximum akkor, ha más bizonyíték is van arra, hogy a megjelölt irányba érdemes elindulni” – magyarázza Csendes László.

Hol lehetnek több ezren?

Angliában – becslések szerint – több ezerre tehető az eltűnt afrikai gyerekek száma. 2001 szeptemberében egy kar és fej nélküli gyermektorzót találtak a Temzében. A kisfiú személyazonosságát a mai napig nem sikerült megállapítani, de a sokkoló eset felhívta a figyelmet az eltűnt afrikai gyerekek problémája. A rendőrség akkori vizsgálódásának eredménye: háromszáz 4-7 év közötti gyermeknek veszett nyoma. A hivatalok és emberi jogi szervezet becslése szerint azonban több ezerre tehető a szigetországban eltűnt afrikai kiskorúak száma.

„Most egy új dologgal próbálkozunk ingyenes hirdetési újságban teszünk közzé hirdetést az eltűnésről, így kérjük a lakosság segítségét” – utal az ORFK munkatársa az ez év februárjában a Hajógyári szigeten eltűnt 16 éves focista, Streho Gergő keresésében alkalmazott új eszközre. A fiatal fiú úgy tűnt el, "mintha elnyelte volna a föld" - mondja a bűnmegelőzési osztály vezetője. „Az Amerikai Egyesült Államokban próbálkoztak már például tejesdobozra tett fényképekkel, és mi is kísérletet tettünk annak idején arra, hogy így bukkanjunk Szathmáry Nikolett nyomára, sajnos sikertelenül” – hoz újabb példát Csendes László a lehetőségekre. (Az 1998-ban eltűnt hét éves kislányt három évvel később holtan találták egy csatornában.)

Az elmúlt években évente közel 12 ezer eltűnés esetében adtak ki körözést. A többség idővel jelentkezik, ad valami életjelet. Az interneten a rendőrségi oldal oldal mellett működik az eltűnt személyek adatbázisa is, ahol a hozzátartozók képpel, rövid leírással kérhetik az oldalt látogatók segítségét szerettük, családtagjuk megtalálásában. Az eltűnt személyiségi jogainak védelme miatt, amennyiben a rendőrség megtalálja a keresett személyt, megkérdezik, hogy a hollétéről szóló információkat kiadhatják-e az őt kerestetőnek. Előfordulhat ugyanis, hogy valaki az őt üldöző családtag vagy behajtó elől igyekezett eltűnni.

Tíz év után került elő a szomszéd utcából

Váratlanul megkerült egy tíz évvel ezelőtt eltűnt, ma már 24 éves nő az Egyesült Államokban, s kiderült, hogy egész idő alatt a szülői háztól alig három kilométerre élt. A 14 éves lány egyelőre még nem tisztázott okból iskolájának egy ma 48 éves őrét követte annak otthonába, aki azután fogva tartotta őt. A nő múlt pénteken megszólított egy üzlettulajdonost és feltárta előtte helyzetét, hogy ugyanis egy hálószobában tartották fogva. Azt, hogy miért nem jelentkezett hamarabb, szerdán a helyi televíziónak adott nyilatkozatában azzal indokolta: nagyon félt attól, hogy senki nem fog neki hinni.