A Magyar Gallup Intézet minden hónapban vizsgálatot folytat az ország felnőtt lakosságának összetételét a nemek aránya, a korcsoportok aránya, valamint a lakóhely településtípusa szerint pontosan tükröző mintán. A Gallup kérdezői minden egyes hónapban más és más véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel. 2006 augusztusában 1010 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztünk meg. A megkérdezésekre 2006. augusztus 8. és 15. között került sor az ország 64 településén.

Gyurcsány gigantikus választási plakátja a fővárosban. Elfordulnak tőle © Marton Szilvia

Augusztusban az MSZP a teljes lakosság 23 százalékára, a FIDESZ 34 százalékára számíthatna, ha "most vasárnap" lennének az országgyűlési választások. Május és július között lényegesen átalakult a politikai preferenciák térképe -- elsősorban az MSZP támogatóinak az elpártolása nyomán--, míg július és augusztus között nem változtak lényegesen az erőviszonyok. A júliusban tapasztalt rövid és középtávú kilátástalanság tekintetében sem látunk további változást augusztus első felében: jelenleg a magyarok kétharmada számít családja anyagi helyzetének romlására a következő 12 hónapban, de négy éves távlatban is csak minden negyedik felnőtt számít javulásra.

Idén májusban, közvetlenül a választások után, a szavazásra jogosultak körében az MSZP támogatóinak aránya 35 százalék volt, ez júliusra 21 százalékra zuhant, augusztusban pedig 23 százalékon stagnál. A Fidesz támogatottsága nem nő ezzel párhuzamosan: a vezető ellenzéki pártra a teljes lakosság 35-38 százaléka szavazott volna „egy most vasárnap tartandó” választáson az elmúlt négy hónapban.

Az elmúlt hónapokban az MSZP-től elpártolók elsősorban a bizonytalanok és ezen belül is -- nagyobb mérvű kiábrándultságot tükrözve -- főleg a nem-szavazók számát gyarapították. Augusztusra az MSZP tavaszi támogatóinak 2/3-át tudta megőrizni (68 százalék ), a maradék egy harmadból 10 százalék nem szavazna, 14 százalék pedig nem tudja kire adná a voksát ha most volnának a választások. A fennmaradó elveszített támogatók közül mindössze 4 százalék mondja, hogy most, ha tehetné, a Fideszre szavazna. A jobboldal relatív előretörése a baloldali kiábrándultság hatása tehát, nem pedig a jobboldal megnövekedett szavazat-vonzó képességének az eredménye.

A politikából való kiábrándultságot jelzi, hogy májusban tíz felnőttből kettő (22 százalék ), augusztusban már a lakosság harmada (36%) válaszolt úgy erre a kérdésre, hogy nem mennének el szavazni, vagy  nem tudják, hogy kire szavaznának. A pártpreferencia kérdésre "nem szavaznék" választ adók aránya ezen belül 8-ról 18%-ra nőtt.

A kis pártok szavazóinak köre nem változott a választások óta eltelt időszakban: az SZDSZ a teljes felnőtt lakosság 3, az MDF pedig 2 százalékára számíthat.

Az ország helyzete

Májusban minden negyedik felnőtt úgy gondolta, hogy az ország meglehetősen jó gazdasági helyzetben van, augusztusban már csak minden tizedik (12 százalék ) magyar vélekedett így. Májusban a lakosság kétharmada (66 százalék ) vélte úgy hogy a magyar gazdaság rossz állapotban van, augusztusra 83 százalék  tartja rossznak a magyar gazdaság helyzetét.

2004 júniusáig visszamenőleg, a kampányidőszakot leszámítva, mindig többen voltak azok, akik a következő 12 hónapban inkább anyagi helyzetük romlására számítottak, mint azok akik javulásra. Ezen időszak alatt hozzávetőlegesen minden negyedik felnőtt magyar pesszimista volt, minden ötödik pedig optimista volt. 2006 január elején megváltozott ez a tendencia és egészen májusig az optimisták voltak többségben. Júniusra drasztikus változás következett be a következő évre vonatkozó személyes illetve családi anyagi kilátások megítélésében - a korábbi minden harmadik-negyedik helyett már több mint minden második magyar látta úgy, hogy a családja helyzete romlani fog. Júliusra ez a tendencia tovább romlott, 10 felnőttből hatan számítanak helyzetük romlására a következő egy évben és ugyanezt az arányt találtuk augusztusban is (60 százalék).

Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki teljesítményének megítélése

Nem tudjuk, hogy 2006 augusztusa a harmadik köztársaság legrosszabb miniszterelnök-megítélését hozta-e, mert 1999 előttről nincsenek szisztematikus adataink. Mindenesetre az elmúlt hét évben ekkora elégedetlenséget soha nem mértünk hivatalban lévő miniszterelnökkel kapcsolatban: jelenleg Gyurcsány Ferenc munkájával a választópolgárok 61 százalék a elégedetlen. Medgyessy Péter leváltása előtti népszerűségi mélypontján a magyarok 58 százalék a vélekedett úgy, hogy nem végzi megfelelően a munkáját. Gyurcsányt jelenleg a választók 27 százalék a támogatja, ők vélik úgy hogy miniszterelnökként jó munkát végez. Újraválasztása küszöbén, januárban és februárban, a vele elégedettek aránya (46-47 százalék ) még meghaladta a tevékenységét negatívan értékelők arányát (40-41 százalék ).