"Ha azt nézzük, hogy mi lehet ennek a folyamatnak a vége, sok minden szóba jöhet. Az alkotmány megfelelően rendelkezik arról, hogy ilyen esetben mi a teendő. Ezeket majd akkor kell vizsgálni, ha valóban a most látható folyamatokban nem következik be változás, akkor el kell gondolkodni, hogy valóban kijárási tilalmat vezessünk-e be, vagy más eszközökhöz folyamodjunk" - fogalmazott a miniszter.

Arra a kérdésre, hogy gondolkodtak-e már a kijárási tilalmon kívül "más eszközök" bevetésén, Petrétei József azt válaszolta: a helyzetet folyamatosan elemezik, és ez alapján hozzák meg a szükséges intézkedéseket. Hozzátette: a konkrét intézkedéseket akkor kell hozni, amikor a helyzet azt indokolttá teszi.

A kijárási tilalom

A kijárási tilalomról a 2004. évi CV., a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény rendelkezik, a rendkívüli intézkedések fejezeten belül.  A törvény 166. paragrafus (1) bekezdése szerint a kijárási tilalom azt jelenti, hogy korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását. A kijárási tilalmat és annak időtartamát a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni. A törvény 167. paragrafus (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a közterületen tartandó rendezvényt, nyilvános gyűlést csak előzetes engedély alapján lehet tartani, és a nyilvános rendezvény tartására vonatkozó engedély kiadása az illetékes rendőrfőkapitány hatáskörébe tartozik, és a kérelmet a rendőrfőkapitány a védelmi érdekek sérelme esetén a tény közlését meghaladó egyéb indokolás nélkül elutasíthatja.