A felmérés azt mutatja, hogy a miniszterelnök lemondását a társadalom 45 százaléka sürgeti, míg 48 százaléka ellenzi. A magyar állampolgárok 97 százaléka értesült a Gyurcsány-beszédről, a hétfői és kedd éjszakai erőszakos esetekről 99 százalékuk.

A társadalom többsége nemcsak passzívan figyelte az eseményeket, hanem információkat is gyűjtött azokról. A válaszadók közel fele teljes egészében hallotta vagy olvasta a beszédet, míg valamivel többen csak részleteket hallottak belőle.

A miniszterelnök több médiumban igyekezett magyarázni a szöveget, amiről a megkérdezettek 81 százaléka értesült. A Fideszre szavazók 96 százaléka szerint elfogadhatatlan a magyarázat, az MSZP-sek 79 százaléka ezzel szemben inkább vagy teljesen elfogadhatónak tartja azt.

A válaszadók 38 százalékának romlott a Gyurcsány Ferencről alkotott véleménye, míg 53 százaléknak nem változott, 7 százaléknak pedig javult. A Fidesz szavazóinak 48 százaléka szerint romlott a miniszterelnök megítélése, az MSZP véleménye alapjaiban nem változott.

A dokumentum szerint az erőszakos cselekedetekért a tüntetők 43 százaléka vagy csupán 27 százaléka tehető felelőssé, a válaszadók mindössze 6 százaléka hibáztatja a teljes tüntető tömeget.

A kérdezettek mintegy egynegyede véli úgy, hogy az MTV-székház ostroma mögött szervezett provokáció áll, melynek célja, hogy eltereljék a figyelmet Gyurcsány vasárnap nyilvánosságra került májusi hangfelvételéről. A válaszadók 92 százalék látja úgy, elfogadhatatlan módja a véleménynyilvánításnak az, hogy a tüntetők behatoltak, majd elfoglalták az épületet. Az utcai randalírozást, a parkoló autók felgyújtását, valamint a középületek, közterületek megrongálását 98 százalék utasítja el.

A túlnyomó többség által képviselt álláspont szerint az MTV-székház elfoglalóival szembeni rendőri fellépés túlságosan enyhe volt, s mindössze minden ötödik válaszadó ítéli megfelelőnek a rendőrség beavatkozását. A Köztársaság téri rendőri munkát ezzel szemben a megkérdezettek hattizede megfelelőnek tartotta, mindössze 18 százaléka kevesellte - olvasható a felmérésben.

A társadalom 32 százaléka azt az álláspontot képviseli, amely szerint a tüntetéseket országszerte és a Kossuth téren is az ellenzék szervezte, abból a célból, hogy az őszi önkormányzati választások előtt a kormány ellen fordítsa az embereket, azonban a többség ellenkező véleményen van.

A kérdezettek 38 százaléka szerint nem áll egyik párt érdekében sem az, ami történt. A kormánypártokat a válaszadók 10 százaléka nevezte az események haszonélvezőjének, az ellenzéki pártokat 22 százalék.