"A legdöntőbb momentum megítélésem szerint a tévé ostrománál az volt, hogy a helyszín parancsnokául kijelölt rendőrtiszt nem látta el megfelelően a feladatát. Mivel nem volt egységes irányítás és vezetés a helyszínen, az a rendőri erő, ami ott rendelkezésre állt, a megfelelő irányítás és koncentrált felhasználás hiányában nem volt képes hatékonyan fellépni" - mondta Bene László altábornagy, országos rendőrfőkapitány.
 
A főkapitány szerint az is probléma volt, hogy a különböző egységek nem tudtak egymással hatékonyan kommunikálni. Az események kiterjedtsége miatt több szervezet állományát kellett azonos időben alkalmazni, így olyanok működtek együtt, akiknek korábban nem volt lehetőségük az együttes gyakorlatozásra. 
 

Az MTV ostroma. Többen hibáztak © Stiller Ákos

Az EDR-rendszerű rádiókat először a fővárosban és néhány megyében vezették be, a teljes állomány ellátása ezzel a készülékkel csak 2008 első negyedévére várható. Így fordulhatott elő, hogy a vidéki csapatszolgálati századok a hagyományos, a fővárosi egységek viszont az EDR-rádiót használtak, ami a kapcsolattartási problémákhoz vezetett.
 
A rendőrségen belül kialakított koordinációs rendszer kisebb egységek együttműködésére alakult ki, most váratlanul több szervezet nagyon nagy létszámú állományát kellett koordinálni, és ennek technikai feltételei nem biztosítottak a rendőrségen - tette hozzá.
 
A főkapitány arról is beszélt, hogy szeptember 18-án nem volt egyértelmű, hogy a gyülekezési törvény vagy a választási törvény hatálya alá tartoznak a történtek, ugyanis nem volt senki, aki autentikus választ tudott volna erre adni.
 
A főkapitány kérdésre válaszolva elmondta: a biztosítás parancsnoka Lapid Lajos volt, a budapesti rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettese. De ott volt az események színhelyén Gergényi Péter fővárosi rendőrfőkapitány is, és az ő utasításai voltak a mérvadóak. Mint mondta, külön kell választani parancsnoklási szempontból a tévénél történteket, mert Gergényi Péter kijelölt oda egy helyszíni parancsnokot, aki nem végezte megfelelően a munkáját.
 
Arra, hogy Szabadfi Árpád, az országos főkapitány helyettese is a helyszínen volt, Bene László kifejtette: a tábornoknak nem a parancsnoklás volt a feladata, hanem néhány, az ő hatáskörébe tartozó utasítás kiadása. Ilyen volt például a vidéki csapatszolgálati egységek berendelése, vagy például a vízágyú bevetésének engedélyezése. 
 
A tábornok nem sokkal azelőtt lett a helyettese, korábban elsősorban bűnügyi szakterületen dolgozott, így nem voltak konkrét tapasztalatai a rendőri csapaterős tevékenységben - reagált Bene László arra a felvetésre, hogy ha ott volt, miért nem vette át a parancsnoklást a korábban Győr-Moson-Sopron megyei főkapitányként dolgozó Szabadfi Árpád. Ilyen körülmények között a főkapitány nem hiszi, hogy célszerű lett volna átvenni a parancsnoklást.
 
A főkapitány a jelentést készítő bizottság összetételét firtató kérdésre kifejtette: a bizottság tagjai nagy tapasztalatú rendőrök. A megyei főkapitányok már gyakorlatot szereztek saját megyéjükben a tömegrendezvények - sport- és választási rendezvények - biztosításában.

A BRFK véleményét átnézi a bizottság, azután nyilvánosságra hozzák 
 
Bene László azzal indokolta, hogy csak az MTV-székház ostrománál végzett rendőri munkáról szóló jelentést hozták nyilvánosságra, a BRFK válaszát pedig nem, hogy azt a jelentést készítő bizottság tanulmányozza. 
 
A hétfőn nyilvánosságra hozott jelentés hiányos abból a szempontból, hogy nincs benne a műveleti terv, a meghallgatott 51 rendőr neve, a bizottság által a főkapitánynak készített javaslat, valamint azoknak a rendőröknek a javaslatai, észrevételei, akik részt vettek az akcióban és névtelenül tettek megjegyzéseket, indítványokat - mondta a rendőrfőkapitány.
 
A bizottság jelentését megkapta Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány is, aki észrevételeit eljuttatta Bene László tábornokhoz.