"A 2006. szeptember 17-19-ig terjedő időszakban a Kossuth téren, különösen a Magyar Televízió székházánál történt események során a Rendőrség fellépése törvényes volt. Az alkalmazott rendőri művelet során az irányítás részéről szakszerűtlenségek mutatkoztak. A végrehajtó és alparancsnoki állomány feladatát az adott helyzetben és körülmények között a lehető legjobb tudása szerint hajtotta végre. A személyi állomány felszereltségben mutatkozó hiányosságok, az elmaradt és szakszerűtlen elöljárói intézkedések összességében járultak hozzá ahhoz, hogy a rendőri tevékenység kudarcot vallott és számos rendőr ennek következtében megsérült" - olvasható az ORFK honlapján nyilvánosságra hozott, a szeptemberi eseményekről készült vizsgálatot ismertető jelentésben.

A jelentés kiemeli: "a Szabadság téren szolgálati feladatot ellátó rendőri állomány - az összes körülményt értékelve - példásan, sokszor erejét meghaladóan helytállt".

A bizottság a munkáját szeptember 26-án kezdte, s kiterjedt a helyszín megtekintésére, jelentések megkérésére, rádióforgalmazási adatok beszerzésére, elemzésére és a csapatszolgálati tevékenység modellezésére, ezek során 51 személyt hallgattak meg.

A jelentés szerint a jogszabályok és a belső normák a törvényes, szakszerű, hatékony és hatásos rendőri munkát nem akadályozták. "A Magyar Köztársaság Rendőrsége Csapatszolgálati Szabályzata fogalomrendszerének felülvizsgálata azonban szükséges és indokolt" - olvasható.

A jelentés szerint a Kossuth téren szeptember 17-én a délutáni órákban kialakult demonstráció nem volt választási gyűlésnek tekinthető, a rendőrségnek a jogszabályok alapján fel kellett oszlatnia. A kijelölt főtiszt választással kapcsolatos rendezvény biztosítására készített műveleti tervet.

Ennek felépítése és tartalma nem felelt meg az előírtaknak, "általános, sablonos, valótlan adatokat tartalmaz", nem készült el például a tömegoszlatási terv és a biztosítási terv sem. A műveleti tervben a rendzavarások lehetséges helyszíneként a Magyar Televíziót és környékét nem nevesítik.

Nem folyt a döntések előkészítéséhez szükséges törzsmunka, nem volt helyzetnyilvántartás, helyzetelemzés, nem dolgoztak ki előzetes intézkedéseket, "a kiadott döntések legtöbbször ötletszerűek voltak". Nem volt visszacsatolás a rendőri feladatok végrehajtásáról és nem dolgozták fel a változásokat. Az együttműködés hiánya a rendőri erők felmorzsolását eredményezte.

Az irányítás rendje több esetben megbomlott, sokszor az egyes parancsnokok önállóan döntöttek az egyes egységek irányításáról. Előfordult, hogy az irányító parancsnokok között ellentmondásos parancsok, utasítások keletkeztek.

A Kossuth téren a helyszínparancsnokok nem váltották egymást szabályszerűen. Bár kijelölték az MTV székházánál a helyszínirányító parancsnokot, de az odavezényelt rendőri erők parancsnokai erről nem tudtak. A Szabadság térre átcsoportosított rendőri erők parancsnoki állománya minden esetben felelősséggel rendelkezett az alárendelt személyi állomány testi épségének megóvására.

Az alkalmazott rendőri erő létszámával a műveletet irányító parancsnokok nem voltak tisztában, nem ismerték a személyi állomány összetételét, alkalmazhatósági feltételeit. A rendőri művelet megtervezése során nem gondoskodtak tartalékerőről.

Az erőátcsoportosítások során több szolgálati egységet is megbontottak, ezáltal a rendőri erők alkalmazási képessége jelentősen csökkent, így fordulhatott elő, hogy a bevetett kisebb, de koordinálatlan egységeket a támadók rendszerint szétzúzták. Az egyes alegységek önállóan tevékenykedtek, egymás tevékenységéről szinte nem tudtak.

A jelentés szerint késve - 23.55-kor - rendelték el a főkapitányság személyi állományának a riadót.

A székház védelmére kirendelt rendőrök nem rendelkeztek gázálarccal, a literes könnygáz spray hatásfoka nem volt megfelelő, a palackok több esetben a kődobás hatására felrobbantak.

A rendőrségi utasításokat, jelentéseket az EDR rádiórendszeren, a REBISZ rádiórendszerén és mobiltelefonon továbbították, a megyei főkapitányságok csapatszolgálati századai azonban nem rendelkeztek ilyennel. A rádióforgalmazás alapvető szabályait rendszeresen nem tartották be.

A jelentés felrója, hogy a helyszíni egységek parancsnokai nem hoztak létre csoportokat az agresszív támadó, hangadó személyek kiemelésére, elfogására.

A nyilvánosságra hozott jelentésben személyiségi jogok miatt kockázták ki a dokumentumban szereplők nevét - mondta el az MTI érdeklődésére Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője. Hozzátette: a rendőrség honlapjára a mellékleteket is felrakták, de csak azt a 53 oldalt, amely nem tartalmaz szolgálati titkot. A szóvivő mást nem kívánt közölni arra hivatkozva, hogy kedden sajtótájékoztatót tartanak e témában a rendőrségen.

Az ORFK csak az MTV székházánál történteket vizsgáló bizottság észrevételeit hozta nyilvánosságra, az ehhez fűződő, a BRFK által készített megállapításokat nem. Az MTI megkereste a BRFK szóvivőjét, Jármy Tibort is, hogy a BRFK tervezi-e azt nyilvánosságra hozni a kiegészítéseket, csak annyit közölt: ez az ORFK hatáskörébe tartozik.

A bizottság a munkáját szeptember 26-án kezdte, s kiterjedt a helyszín megtekintésére, jelentések megkérésére, rádióforgalmazási adatok beszerzésére, elemzésére és a csapatszolgálati tevékenység modellezésére, ezek során 51 személyt hallgattak meg. Ignácz István dandártábornok, az öttagú bizottság vezetője november 10-én jelentette be, hogy befejeződött a vizsgálat.