szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A jövőben törvény szabályozná az Országgyűlés működését, amely az eddigi házszabálynál szigorúbb előírásokat tartalmaz, mind a parlamenti bizottságok előtti megjelentést, mind a szavazásokon való részvételt illetően - derül ki az MTI birtokába jutott dokumentumból.

A házszabály eddig is kimondta, hogy a képviselő köteles jelen lenni az Országgyűlés szavazásain. A változtatás szerint azonban a távolmaradást szankcionálnák: a jövőben a képviselő alapdíja - amely most 220800 forint - a felére csökkenne, ha szavazások több mint egynegyedéről igazolatlanul hiányzik. Ha ennél is több szavazásról hiányzik, akkor alapdíja ezzel arányosan még kevesebb lesz. A hiányzást "az Országgyűlés képviseletével, állampolgári kötelezettség teljesítésével vagy keresőképtelenséggel járó betegséggel" lehetne igazolni, aminek elfogadásáról a házelnök döntene. Az eddiginél pontosabban szabályozná a javaslat a parlamenti bizottságok vizsgálati tevékenységét is.

Az országgyűlési bizottság elnöke írásban beidézhetné az ülésre a tanút, a szakértőt, a tanácsadót, vagy az érintett személyt, a meghallgatás előtt öt nappal. Az idézésnek mindenki köteles lenne eleget tenni. Aki nem megy el, vagy tíz napon belül nem visz igazolást, akár kétszázezer forintra is büntethető lenne. A tervezetben az szerepel: ha valaki az ismételt idézésnek sem tesz eleget, és nem igazolja a távolmaradásának okát, újból megbírságolhatják és - az illetékes ügyész jóváhagyásával - a rendőrséggel is elővezettethetik. A parlamenti bizottság a vizsgálat során egyébként is igénybe vehetné a rendőrség közreműködését.

Az új házszabályban a jelenlegihez hasonlóan szerepel, hogy milyen állandó bizottságokat kötelező létrehozni az Országgyűlésben. Kimaradt viszont az, hogy az Országgyűlés bármikor átalakíthat vagy létrehozhat újabb állandó bizottságokat.

Részletesebben szabályozná a tervezet az Országgyűlés működését is. Az eddiginél pontosabban szabályozza az időkereteket és a hozzászólások illetve a felszólalások rendjét. Garantálná például a független képviselők interpellációs lehetőségét: ha ötnél kevesebben vannak, akkor havonta egy-egy, ha ötnél többen, akkor két-két kérdést tehetnének fel.

Az új házszabályba bekerülne a köztársasági elnök által visszaküldött törvények útjának szabályozása is. A köztársasági elnök átiratát a házelnök a bizottságoknak továbbítaná, és ötnapos határidőt szabna a módosító indítványok benyújtására. Az átirat ezután visszakerülne a plenáris ülésre, amelyre kötelező lenne meghívni a köztársasági elnököt is, hogy elmondhassa véleményét.

Ha a javaslatot elfogadják, pont kerülhet egy sokéves mulasztás végére. Az Alkotmánybíróság 1998-ban ugyanis alkotmányellenesnek találta az akkori házszabály rendelkezését, amely szerint képviselőcsoportot legalább 15 képviselő alakíthat. Indoklása szerint  az Országgyűlés megalakulásakor a pártlistán több mint öt százalékot kapott pártoktól a frakcióalakítás joga alkotmányosan nem tagadható meg. Ezért megsemmisítette a frakcióalakítás szabályait, és új szabályozás megalkotására szólította fel a Házat.  

Az új szabályozás értelmében országgyűlési képviselőcsoportot legalább tíz ugyanahhoz a párthoz tartozó országgyűlési képviselő hozhatna létre, illetve annak a pártnak a képviselői, amely pártlistán elérte ugyan az öt százalékos parlamenti küszöböt, de tíznél kevesebb mandátumot szerzett. 

A tervezetben külön fejezet szól a civil kapcsolatokról és a sajtónyilvánosságról. Ebben rögzítik, hogy az Országgyűlés internetes honlapján közzétesznek minden fontos információt, a beadványokra harminc-hatvan napon belül válaszolnak, tartják a kapcsolatot a társadalmi szervezetekkel, amelyek lehetőséget kapnak véleményük elmondására, és biztosítják a televíziós, illetve a rádiós közvetítést a plenáris ülésekről. 

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke október végén kezdett egyeztetést a parlamenti frakciókkal az új házszabályról. Az MTI értesülései szerint a házelnök többször is tárgyalt az öt frakcióvezetővel, és lényegében konszenzus alakult ki. A házszabály átfogó módosítása évek óta napirenden van, eddig azonban minden erre irányuló egyeztetési folyamat, albizottsági munka eredménytelenül végződött.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

Mennyi költségtérítést kaptak a képviselők tavaly?

Mekkora adómentes költségtérítéshez jutottak alapdíjukon és pótdíjaikon túl a parlamenti képviselők tavaly? A költségtérítés legmagasabb összege 4 millió 32 ezer forint volt, míg a szállásköltség támogatása révén 1 millió 260 ezer forint segített egy-egy honatyát. Előbbire összesen több mint 1,1 milliárdot, utóbbira közel 346 milliót utaltak át a honatyáknak. A 2006-os adatok még nem ismertek. Keresse ki Ön is képviselőjét!