Tetszett a cikk?

Az államfő politikai vétója nyomán második nekifutásra elfogadta a mentelmi szabályok egységesítéséről szóló törvényt a T. Ház. A szondaszabályt azonban most sem sikerült benyomni a szövegbe.

"A leghelyesebb az lenne, ha az előterjesztő önmagába szállna, és visszavonná javaslatát" - tanácsolta Turi-Kovács Béla (Fidesz) a mentelmi jogról szóló törvény módosításának múlt hétfői záróvitájában Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszterre célozva. A kisgazdából lett fideszes politikus előtte arról értekezett, hogy a "lehető legrosszabb pillanatban" került eléjük a képviselői mentelmi jog szűkítéséről szóló tervezet, akkor, amikor "előfordulhat az, hogy olyan atrocitás ér egy képviselőt, amely egyetlen jogállamban sem történhetne meg". Noha az október 23-ai dátum vagy Révész Máriusz Fidesz-képviselő neve nem hangzott el, kétség sem férhetett ahhoz, kire-mire céloz Turi-Kovács.

A frakciótársak nem álltak a reklamáló politikus mellé. Intése ellenére végül - ha nem is egészében, de - megszavazták a módosítást. Ezzel tulajdonképpen a köztársasági elnök kérésének tettek eleget. A Gyurcsány-kormány eredeti javaslatát (HVG, 2006. július 8.) júliusban szétszavazta az ellenzék: a mentelmi csomag kétharmados része elbukott (csak 51 százalékot kapott), mindössze az ügyészségre vonatkozó feles rész ment át a képviselőházon. Ez viszont az államfőnél akadt el. Sólyom László nem írta alá a csonka törvényt, mondván, az nem felel meg a kitűzött céloknak, például nem egységesíti a szabályokat, ráadásul jogtechnikai hibája is van: nem tartalmaz hatályba léptető rendelkezést.

Az elnöki vétó meglágyította az ellenzéket, a Fidesz nyáron ugyanis még azt hangoztatta, semmiféle módosításra sincs szükség. Az újratárgyalásra négy parlamenti bizottság közös ajánlást készített, s ezek kétharmados részének többsége is elegendő támogató voksot kapott a múlt héten: 299-et húsz nem és két tartózkodás ellenében. Az elfogadott paragrafusokban rögzítették: az alkotmánybírákat, a számvevőszék elnökét, alelnökeit, az országgyűlési biztost, a hivatásos bírót, az Európai Parlament, a rendkívüli állapot idején különleges jogokkal rendelkező Honvédelmi Tanács tagjait az országgyűlési képviselőével azonos védelem illeti meg. Most is elbukott azonban a törvényhozók mentelmi szabályának szigorítására tett kísérlet. A Fidesz-képviselőcsoport ezekre a kétharmadot igénylő pontokra külön szavazást kért, s ekkor - az MSZP, az SZDSZ és az MDF padsoraiból - 198 igen voks jött csak össze. Ezért aztán most sem került be a parlamenti képviselők jogállásáról szóló törvénybe a szondaszabály, vagyis annak külön kiemelése, hogy a mentelmi jog "nem jelenti akadályát (...) közlekedési hatósági és rendészeti intézkedések elrendelésének és foganatosításának". Ugyancsak leszavazták azt a kiegészítést, amely a Magyarország által elismert nemzetközi büntetőbíróságok eljárása elől tüntette volna el a mentelmi jogot mint akadályt.

E két pontban tehát a Fidesz-KDNP-ellenzék diadalmaskodott, ezzel együtt részgyőzelmeket könyvelhet el a kormányoldal is. Az éles belpolitikai szembenállás idején már az is figyelemre méltó, hogy időnként összejött kétharmados többség (nem úgy, mint júliusban), s sikerült például az egységesítési szándékot érvényesíteni, illetve a mentelmi joggal védettek számát - például az ügyészségi fogalmazók kizárásával - csökkenteni. A leszavazás ellenére tulajdonképpen a szondaszigorítás is bejött, hiszen Turi-Kovács a Fidesz nevében többször elmondta, azért nincs szükség az új előírásra, mert a régi alapján is "pontosan ugyanúgy meg kell fújni" a szondát.

Az, hogy a mentelmi szabályokkal a pótvizsgán sikerült átvinni a lécet, semmit sem jelent a júliusban elakadt-elutasított többi kétharmados törvénytervezetre nézve. A Gyurcsány-féle közjogi csomagból a párt- és kampányfinanszírozásról szóló módosítást a kormányoldal kérésére jegelik: júliusban a végszavazás előtt félretették, s jelenleg az sem látható, előveszik-e az idén. Valószínűleg nem, bár kedden napirend előtt Gusztos Péter (SZDSZ) szorgalmazta a tárgyalás folytatását. A mentelmihez hasonlóan leszavazott összeférhetetlenségi szigorítás pedig végleg elvérzett. Miután nem volt feles többséggel elfogadható része, olyan torzó sem született belőle, amely alkalmat adhatott volna az államfőnek arra, hogy - utat nyitva a korrekció lehetőségének - megfontolásra visszaküldje a parlamentnek.

JUHÁSZ GÁBOR

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!