Göncz Kinga csütörtökön Bécsben fejtette ki az erre vonatkozó magyar álláspontot a Regionális Partnerségi Kezdeményezés külügyminisztereinek soros találkozóján, amelyre a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), valamint Ausztria és Szlovénia külügyminiszterei mellett meghívást kapott Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, Martti Ahtisaari, az ENSZ főtitkárának koszovói megbízottja és Mohammed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója.

A külügyminiszter az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a találkozón Martti Ahtisaari volt finn elnök, az ENSZ főtitkárának koszovói megbízottja számolt be a Bécsben felújított szerb-koszovói albán tárgyalások menetéről. A megbízott közölte, hogy március végén terjeszti az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé koszovói rendezési tervét, és a kérdéskörben a testület hozhat döntést.

Göncz Kinga kiemelte, hogy ezzel összefüggésben erősítette meg azt az álláspontot, miszerint nagyon fontosnak tartja a biztonsági tanácsi határozatot, mert ez ad legitimitást a (Koszovóval kapcsolatos) döntésnek, bármi legyen is az. Ezzel összefüggésben emelte ki az európai értékeket képviselő szerbiai erők egyidejű támogatásának a fontosságát. Hozzáfűzte, hogy konkrét támogatási formákról is szó volt Bécsben, például a vízumkiadások könnyítésével foglalkozó tárgyalások mihamarabbi lezárásáról, valamint arról, hogy milyen programokat nyújt a regionális partnerség a civil társadalom erősítése érdekében. A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Magyarország a bel- és igazságügyi együttműködés erősítésének feladatát vállalta ebben a kérdéskörben.

Göncz Kinga kiemelte, hogy az eszmecserén az iráni atomprogrammal kapcsolatban megfogalmazódott: a párbeszéd nem helyettesíthető semmivel. Emlékeztetett arra a biztonsági tanácsi határozatra, amelyben felszólították Iránt urándúsító programjának a leállítására. Érdekesnek nevezte a tanácskozáson elhangzott megfogalmazást, hogy "a tárgyalás nem jutalom, hanem eszköz, hogy elérjünk valamilyen célt". Nyilvánvalónak nevezte, hogy a cél most az: ne folytatódjon az iráni urándúsítási program.

A Közel-Kelettel kapcsolatban arról adott tájékoztatást, hogy Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint nagyon intenzív szakaszba jutott a közel-keleti kvartett munkája. Láthatóan kirajzolódik a lehetősége annak, hogy tovább lehessen lépni a békefolyamatban. Kiemelte, hogy most mindenki a palesztin egységkormány megalakulását várja, és optimizmus érezhető ezzel kapcsolatban. Alapkérdésnek nevezte, hogy az új kabinet hogyan fog viszonyulni olyan alaptételekhez, mint Izrael állam létének az elismerése, tartózkodás az agressziótól, valamint a korábbi megállapodások elfogadása.