A felperes alapítvány szerint - mint azt Mohácsi Erzsébet, a budapesti székhelyű szerveződés igazgatója a bíróság előtt hangsúlyozta - a nyíregyházi Guszev lakótelep általános iskolájában elkülönítetten tanulhatnak a cigány gyermekek. Az önkormányzat szerint viszont nem fedi a valóságot az elkülönítés, az iskolai körzethatárok megszűntetése után alakult úgy a helyzet, hogy a tehetősebb szülők többsége, élve a lehetőséggel, más oktatási intézménybe íratta be a jobb képességű gyermekeket, s emiatt zömmel csak a hátrányos helyzetű roma fiatalok maradtak a guszevi iskola diákjai.

A helyhatóság jogi képviselője szerint nem csak a Guszev telepi 13-as számú iskolában alakult ki ilyen helyzet, hanem a település több, főként külvárosi oktatási intézményeiben is. A plusz kiadásokat vállalni tudó szülők jobb képességű gyermekei ott is szintén más iskolába iratkoztak át, a jól tanító pedagógusok ugyancsak távoztak, s így valóban hátrány éri a maradó diákokat.

A nyíregyházi önkormányzat most alakítja át iskoláinak rendszerét, megszüntetését tervezi a guszevi oktatási intézménynek is, s a tanulók jobb tárgyi és személyi feltételekkel rendelkező intézményekbe mehetnek majd át. 

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány törekvése is hasonló, az oktatás színvonalának emelésével szeretné felzárkóztatni a nehéz sorsú tanulókat. A szerveződés Miskolc és Hajdúhadház önkormányzata ellen ugyancsak pert indított az úgynevezett "mélyszegénységben" elő gyermekek jogellenes elkülönítése miatt, továbbá bírósági eljárást kezdeményezett Kecskeméten és szintén Nyíregyházán jogtalanul fogyatékossá nyilvánított gyermekek ügyében. 

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 30 nappal halasztotta el a szerdán kezdődött per folytatását, s közben várja a két féltől állításuk bizonyítására a dokumentumokat.