Hámori József, a Magyar Örökség és Európa Egyesület bírálóbizottságának elnöke az ünnepséget megnyitó beszédében arról szólt: a díjak adományozásának célja, újra és újra elmondani és felfedezni azt, milyen gazdag kulturális, tudományos értékekkel rendelkezünk, bemutatni a nemzet számára különösen fontos értékeinket, és az értékek képviselőit.

A Magyar Örökség-díjjal korunk, valamint a XX. század első felének legjelentősebb magyar teljesítményeit jutalmazzák. Az elismerések odaítéléséről a Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért bírálóbizottság dönt. A testület tizenegyedik esztendeje – évente négy ízben –, állampolgári javaslatok alapján, titkos szavazással hozza meg döntését.

Magyar Örökség kitüntető címet kapott a Zeneakadémia (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem). Az oklevelet és az aranyjelvényt Batta András, az egyetem rektora vette át. A Szatmári Irgalmas Nővérek „szolgáló szeretete” szintén Magyar Örökség-díjas lett. Az díjat Veszely Zsuzsanna M. Caritas tartományfőnöknő és Zalán Katalin M. Luciana Vikaria vette át.

Grétsy László nyelvész professzor anyanyelvművelő életművéért vehette át az elismerést. Kóka Rozália népi előadóművész, mesemondó, „néphagyományt átörökítő tündökléséért” kapta meg a díjat. Posztumusz Magyar Örökség-díjas lett Marek József állatorvos professzor, akinek az „állatorvos-tudományban nyújtott kiemelkedő szerepéért” ítélték oda az elismerést. Az oklevelet és aranyjelvényt Fodor László, a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar dékánja és Láng Jenő vette át. Szintén posztumusz Magyar Örökség-díjas lett Rédei László matematikus professzor, akinek „tudományművelő szellemiségéért” ítélték oda az elismerést. A díjat Rédei Magda grafikusművészt vette át. Lichtenberger György orvos professzor "áldozatos gyógyító és jótékony szolgálatáért" érdemelte ki a Magyar Örökség-díjat.

A kitüntetést életre hívó Magyarországért Alapítványtól a díj gondozását 2003 márciusában vette át a Magyar Örökség és Európa Egyesület.