Kommandósok a Széna téri bankrablás helyszínén. Hiányzó jogszabályok © Stiller Ákos

Ismeretes, hogy május 4-én a Széna téri OTP fióknál elkövetett fegyveres rablási kísérletben két túsz sérült meg, egy idősebb hölgynek a combját roncsolta szét a kommandósok egyik az elkövetőn áthatoló lövedéke, egy 23 éves férfinak pedig, akit az elkövető a kommandósok behatolásakor magához szorított és fegyverével fenyegetett, a tenyerén hatolt át a túszejtő golyója.

Arra a kérdésre, hogy perlik-e a rendőrséget, illetve az OTP-t az elszenvedett testi, lelki szenvedések miatt a túszok, Magyar György ügyvéd elmondta: az adatgyűjtés szakaszában tart az ügy. Hozzátette, hogy a Rebisz többoldalas határozatában a fegyverhasználatot törvényesnek, szakszerűnek és arányosnak minősítette. Amennyiben a határozat tényállásában, illetve jogi indokolásában valamivel nem értenek egyet, akkor fellebbeznek az országos rendőrfőkapitányhoz és, ha az ő határozata sem kielégítő, akkor az ellen fordulhatnak közigazgatási perben a bírósághoz. A rendőrség vonatkozásában csak ezeket a lépéseket követően merülhet fel egy esetleges kártérítési per lehetősége.

A rendőrség tevékenységével kapcsolatban kifogásolható lehet többek között, hogy egy Széna térihez hasonló túszmentő akcióban, miért használnak olyan tűzerejű fegyvereket, és olyan nagy áthatoló képességű lövedékeket, amelyek nem csak az elkövetőt, de a jelenlévő ártatlan civileket is sérüléssel fenyegetik – jegyezte meg Magyar György. Elmondta, hogy két ügyfele nevében levelet intézett az OTP-hez, amelyben peren kívüli egyeztetésre, megállapodásra tett javaslatot, annak részleteiről azonban nem kívánt elárulni semmit.

A pénzintézetnél szerinte sokkal hatékonyabb bankbiztonsági rendszabályokra lenne szükség és ezeket végre jogszabályokba kellene foglalni. Magyar György példaként említette, hogy megfelelően felfegyverzett, képzett, intézkedésre jogosult biztonsági őröket kellene golyóálló üveg mögött alkalmazni a bankfiókokban, továbbá szükség lehetne a folyamatban lévő bankrablást az épület külső részén az érkező ügyfelek számára egyértelműen jelző, riasztóberendezésekre, amelyek megakadályozhatnák, hogy támadás közben újabb potenciális túszok kerüljenek a bűncselekmény helyszínére. „Ne sétáljanak be gyanútlanul civilek egy folyamatban lévő bankrablás kellős közepébe, ahogy ez egyik ügyfelemmel, a Széna téri támadásnál a combján megsérült asszonnyal történt" – mondta Magyar György.

Az ügyvéd szerint jogalkotási lépésekre lenne szükség, mert gyakorlatilag nincsenek jogilag kötelező bankbiztonsági előírások, csak nem kötelező ajánlások, és ez újabb és újabb emberéleteket fog követelni, mindaddig amíg a megfelelő és ellenőrizhető, be nem tartása esetén szankcionálható szabályozást meg nem alkotják.

„Hány halott kell még ahhoz, hogy megfelelő rendszabályokat léptessenek életbe a bankoknál. Fél évtizede, a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás után összeült egy bizottság, de néhány konzultáció után a pénzintézeti lobbi azzal fúrta meg a kezdeményezést, hogy az csak a biztonsági cégek profitját szolgálja. Én viszont úgy érzékelem, hogy a bankszféra biztonsági előírásokkal szembeni ellenállása mögött rövid távú, takarékossági szempontok állnak" – mondta Magyar György.