A két lap értesülései szerint a rendzavarás és garázdaság ügyében indított szabálysértési eljárást azért állította le a bíróság, mert megvárja azoknak a pereknek a kimenetelét, amelyek azt tisztázzák, hogy jogszerűen állította-e fel a rendőrség tavaly ősszel a budapesti Kossuth Lajos teret elzáró kordonokat.

A Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői február 2-án bontották le a teret övező kordont, ezután három nappal a Budapesti Rendőr-főkapitányság feljelentést tett Orbán Viktor pártelnök és 79 társa ellen rendzavarás és garázdaság szabálysértése miatt.

Az eljárás során valamennyi érintett fideszes képviselő lemondott mentelmi jogáról. Szabálysértési eljárásban erre lehetőségük van, ezért nem volt szükség arra, hogy az ügy az Országgyűlés mentelmi bizottsága elé kerüljön. A fideszes képviselők kordonbontását követően a tavaly október 23-a óta kihelyezett kordont visszaállították, azt végül március 19-re virradóra bontotta le a rendőrség. A kordonok kihelyezésének jogszerűségével kapcsolatban jogi és politikai vita bontakozott ki. 

A Kossuth Lajos téren felállított kordon miatt a Magyar Helsinki Bizottság az Alkotmánybírósághoz fordult, a szervezet a rendőrségi törvénynek azt a szakaszát támadja, amely alapján öt hónapra lezárták a Parlament előtti területet.

A szervezet indítványa szerint alkotmányos alapjogokat sért, hogy a rendőrség időhatár nélkül zárhat le területeket, továbbá a rendőrségi törvény nem határozza meg azokat a szempontokat, amelyek alapján meg lehetne ítélni az intézkedés szükségességét és arányosságát. A törvényben nem egyértelmű az sem, hogy az intézkedés ellen ki jogosult panasszal élni.