Az utóbbi szám nagyságrenddel meghaladja a korábbi évek adatait, tavaly egész évben 140 rendőri mentésre volt szükség a tavon - tette hozzá, rámutatva arra: a tragédiákat szinte minden esetben felelőtlenség vagy rosszullét okozza.

A tapasztalatok szerint a vízbefulladások zömmel a délutáni, legmelegebb órákban, a strandokon vagy azok közvetlen közelében, a parttól 400-500 méterre történnek.

Horváth László elmondta: a tragédiák oka a leggyakrabban a vízbiztonság és az úszni tudás hiánya, vagy az, hogy a fürdőzők túlhevült testtel ugranak vízi járművekről vagy egyéb fürdőeszközről a vízbe. A baleseti okok között szerepel az alkoholfogyasztás és a túlzott fizikai igénybevétel is.

Az őrnagy hangsúlyozta: kérik a fürdőket és a tavon közlekedőket, hogy a jogszabályokon kívül tartsák be az alapvető óvatossági szabályokat, továbbá az ÁNTSZ, a meteorológiai szolgálat és a vízirendészet által adott tanácsokat is, s lehetőség szerint segítsenek a bajba jutottaknak.

A vízirendészet ismételten felhívta a figyelmet egyebek mellett arra, hogy II. fokú viharjelzés esetén tilos fürdeni vagy csónakkal közlekedni a Balatonban, továbbá az úszni nem tudók, illetve a gyengén úszók csak sekély vízben fürdőzzenek.

Arra is figyelmeztetett, hogy a fürdőzők az elsodródott játékok, matracok után ne ússzanak a mély vízbe, ne ugorjanak be felhevült testtel, s csónakban, fürdőeszközön ne aludjanak el.

Tilos fürdeni például hajóútban, kikötők, rakodóhelyek, hajóállomások területén. Nem szabad a vízbe menni nagyhajók, hidak, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres, vízlépcsők 300 méteres körzetében. Tilos a fürdőzés éjszaka és korlátozott látási viszonyok között is, kivéve ha a vízfelület megvilágított, akkor legfeljebb a mély víz határáig lehet beúszni.

A fürdőző nem távolodhat el a parttól vízi jármű kísérete nélkül a Balaton Somogy megyéhez tartozó területén 1000 méternél, Veszprém és Zala megyéhez tartozó részén 500 méternél távolabbra.