A jogi képviselő azt mondta: az ügyészség által beszerzett orvos szakértői vélemény "a törvény ellenére beszerzett bizonyíték, tehát nem minősíthető törvényes bizonyítási eszköznek", mert az orvos szakértőt kirendelő határozatot akkor kapta meg, amikor a szakértői vélemény már kész volt, így a jogi képviselő nem élhetett jogorvoslattal.

Tuza Péter azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy az Index hírportál információja szerint újabb indítványban azt kérte a Budapesti Nyomozó Ügyészségtől, rendeljenek ki új orvos szakértőt annak megállapítására, hogy a lány sérülései mikor keletkezhettek. A jogi képviselő közölte: az ügyészség által felkért orvos szakértő és az általa felkért szakember véleménye eltér egymástól. Tuza Péter az előzményekről elmondta: az ügyészség kirendelt szakértője, Molnár Miklós kategorikusan azt állította, hogy a lány erőszakra utaló sérülései nem keletkezhettek május 4-én a hajnali órákban, vagyis akkor, amikor E. Zsanettet - elmondása szerint - megerőszakolták. Az orvos szerint a lányon látszódó sérülések mindenképpen egy héten túl, de két héten belül keletkezhettek. A jogi képviselő az általa felkért orvos szakértőtől azt kérte, véleményezze a rendelkezésre álló adatokat.

Az ügyvéd elmondta: az ügyészség által kirendelt orvos szakértő, Molnár Miklós nem látta soha a sértettet, nem látta sérüléseit és az azokról készült fényképeket, csupán annak a nőgyógyásznak a vallomása állt a rendelkezésére, aki a látleletet felvette, és akit a történtek után 26 nappal hallgattak ki először - mondta el az ügyvéd. Úgy fogalmazott: "ennek a nőgyógyásznak akkor (meghallgatásán) kellett arra visszaemlékeznie, hogy a sérülések milyen színűek, jellegűek voltak. Ő tett ezzel kapcsolatban egy vallomást", hozzátéve, erre a vallomásra, illetve a látleletre hivatkozva mondta azt az ügyészségi orvos szakértő, hogy a sérülések nem keletkezhettek május 4-én.

A Tuza Péter által felkért szakértő szerint azonban kategorikusan nem lehet kijelenteni egy "emlékezetből tett" vallomás alapján, hogy a sérülések mikor is keletkeztek. Azonban - folytatta a lány jogi képviselője -, ha elfogadják a nőgyógyász által tett nyilatkozatot a sérülések színére és jellegére, abban az esetben azok keletkezhettek a sértett által elmondott módon és időben.

Mint a lány jogi képviselője elmondta, a két ellentétes szakértői vélemény miatt nyújtott be újabb indítványt, új orvos szakértő kirendelését kérve. Hozzátette: az ügyészségnek "szíve joga" elutasítani a beadványt, azonban a bíróság előtt ennek nyoma lesz. "Én azt akarom, hogy minden eljárási szabálysértésre, amit tapasztalok, felhívjam az ügyészség figyelmét, és minden bizonyítékot, amit be kell szereznem, beszerezzek" - mondta.

Mint felidézte, ügyfele sérüléseivel kapcsolatos, további hemogenetikai szakértő kirendelését kérő bizonyítási indítványát elutasította az ügyészség, arra hivatkozva, hogy a testület már minden bizonyítékot beszerzett, továbbá a testület elutasította a vendéghaj vizsgálatára irányuló kérelmet, valamint azt az indítványt, amelyben azt kérte Tuza Péter, hogy hallgassák meg azokat a tanúkat, akik állítják, a lányon nem voltak május 4-e előtt azok a sérülések, amelyekről látlelet készült.

Ha az új szakértői vélemény szerint a sérülések keletkezhettek május 4-én hajnalban, akkor azt is vizsgálni kell, hogy ki vagy kik okozták, okozhatták azokat - jegyezte meg. Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője az MTI-nek megerősítette, hogy megérkezett a jogi képviselő új beadványa, arról a lehető legrövidebb időn belül döntenek. A Múzeum körúti erőszak néven ismertté vált ügyben egy 21 éves lány, E. Zsanett feljelentése alapján indult nyomozás. A sértett állítása szerint május 4-én Budapesten, a Múzeum körúton öt rendőr igazoltatta, majd egy sötét mellékutcába vitték őt, ahol ketten nemi erőszakot követtek el vele szemben a három másik rendőr jelenlétében.

Az öt gyanúsítottat az ügyészség indítványára még május 19-én helyezte előzetes letartóztatásba a bíróság, de ezt június 18-án megszüntették. A meggyanúsított rendőrök szolgálati viszonyát felfüggesztették. A gyanúsítottak mindannyian a Rendészeti Biztonsági Szolgálat kötelékébe tartoznak, hárman zászlósok, vagyis régebben teljesítenek szolgálatot. Ketten a őrmesterek, vagyis három évnél kevesebb ideje szolgálnak. A Budapesti Nyomozó Ügyészség mellett a Budapesti Katonai Ügyészség is nyomozást indított a rendőrök ellen, mivel az ügy aktái alapján elhagyták szolgálati helyüket, miután a gyanú szerint erőszakot követtek el.