Mint arról korábban a hvg.hu is beszámolt, a XXI. kerület zöldövezeti területeire, hasonlóan a fővárosban még meglévő Duna-parti részekhez, elvileg tilos lenne a lakásépítés, de a csepeli önkormányzat három éve helyi rendeletben módosította a szabályozási tervet, azért, hogy oda egy termálvizes uszodát építsenek.

A fürdőigazgatóság azonban értékesítette ezt a telket az Ibiza Építő Kft-nek, amely egy háromtömbös lakóparkot – 180-180 lakással – kívánt a Kis-Duna-partra építeni. Minderről az önkormányzat – állítólag – semmit sem tudott, s ahogy azt a kerület főépítésze a hvg.hu-nak korábban elmondta, akkor szereztek tudomást az ügyletről, amikor az ingatlanvállalkozás tulajdonosa bekopogott hozzájuk. A meglepetés talán nagy volt, de az ötlet elnyerte az önkormányzat tetszését, ugyanis az elvi építési engedélyt – a Fővárosi Tervtanács 2006. november 8-ai ajánlására – kiadták a lakóparkra.

A területre egyébként az önkormányzat korábban egy szabadidőközpontot ígért a csepelieknek, akik ezzel, illetve egy termálvizes uszodával elégedettek lettek volna. A fejleményeket viszont felháborodva vették tudomásul, és tiltakozó akciókba kezdtek, hogy megakadályozzák az építkezést.

Néhány hete fordulat történt az ügyben, miután a tervtanács korábbi álláspontjával szemben megváltoztatta a véleményét az Ibiza-lakópark építési terveivel kapcsolatban. Az FT aggályosnak találta a terület használatát, azt, hogy „jelentős zöldfelületet igénylő intézményterület lakóépületekkel épül be, a Duna-parton, ahol különösen indokolt lenne a vízparthoz kapcsolódó közcélú funkciók elhelyezése.” A tanács tagjai kifogásolták azt is, hogy a XXI. kerületnek még mindig nincs építészeti koncepciója. Egyik legfontosabb dologként pedig „a tervtanács megállapította, veszélyesnek látja, hogy az itt megvalósuló „lakókert” - precedenst teremtve - egy olyan folyamatot indít el, amelyet nem lehet megállítani, és nem kívánatos ezen a helyen.”

Az épületek építészeti megoldásáról pedig az FT úgy vélekedett, hogy tájidegen. A tanács álláspontja szerint a bemutatott terv nem felel meg a jogszabályoknak , és a fővárosi szabályozás szellemiségének sem, mivel „ezekre a területekre lazább beépítésű, és elsősorban rekreációs célú intézményeket” szánt. Ezért a tanács tagjainak többsége a bemutatott tervet engedélyezésre nem ajánlotta.

A tervtanács határozata nem kötelező érvényű, ezért a lakópark megépítése ellen, a zöldterület megtartásáért küzdő civil szervezet, a Csepeliek a Kis-Duna-partért Egyesület a bírósághoz fordult, s annak döntéséig az építési engedélyezési eljárás felfüggesztését kérték. A szervezet elnöke, Vancsik István a hvg.hu-val közölte, ezzel együtt megkeresték a természetvédelmi hatóságot is, hiszen a beépítendő telek, vagyis a Hollandi úti környéke a budapesti városkép szempontjából a kiemelt területek közé tartozik.