A miniszter úgy fogalmazott: ha több, talán nem túl lényeges kérdésről népszavazáson születik döntés, akkor az atomenergia jövője is olyan ügy, amibe az embereket be kell vonni. Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára azt mondta, hogy egy új atomerőmű megépítéséről, mint opcióról beszélni kell.

Amennyiben az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentése a legfontosabb kihívás, akkor az atomenergia megfelelő opció - jelentette ki a szakállamtitkár, utalva arra, hogy az atomerőművi energiatermelés nem jár szén-dioxid-kibocsátással.

Megjegyezte, hogy számos európai országban az atomenergiát egyre inkább "zöldenergia-fajtának" tekintik. Magyarország nem osztja ezt a véleményt. Ugyanis a nukleáris energia egyes fontos környezetvédelmi kérdésekre valóban választ ad, de ugyanakkor felvet több más környezetvédelmi, például hulladéktárolási gondot - tette hozzá.

A szakállamtitkár szerint meg kell vitatni annak a gyakori környezetvédő felvetésnek a realitását is, hogy a magyarországi áramfogyasztás 38 százalékát adó Paksi Atomerőmű kiváltása milyen energiaforrással és milyen közgazdasági, illetve környezetvédelmi áron lehetséges.

Felsmann Balázs a megújuló energiaforrások kapcsán arról beszélt, hogy a GKM szerint a zöldenergia-termelés teljes energiafogyasztáson belüli súlya 2020-ra legfeljebb 16 százalékot, a zöldenergiáé az áramfogyasztáson belül pedig maximum 18 százalékot tesz majd ki.

Véleménye alapján ennél nagyobb arány, így a zöld szervezetek által szorgalmazott európai uniós 20 százalékos indikatív célszám túl ambiciózus.

A GKM legoptimistább forgatókönyve alapján is a 2004-ben alternatív energiaforrásokkal biztosított 1,8 terawattórányi termelésnek 2020-ra 9,4 terawattórára kell megugrania. A beruházások időigénye, a fejlesztések engedélyezése ennél jelentősebb növekedést nemigen tesz lehetővé.

Ámon Ada, az Energia Klub vezetője szerint ekkora teljesítmény már akár elég is lehetne a 20 százalékhoz, ha az energiafogyasztás nem bővülne olyan gyorsan, mint ahogyan azt a kormányzati prognózisok előrevetítik. Kifogásolta, hogy a teljes energiafogyasztás növekedésének megfékezésére nincsen kormányzati szándék. Felsmann Balázs közölte, hogy a GDP előrejelzések, a társadalmi jóléttel bővülő fogyasztás miatt egyelőre elkerülhetetlen a folyamatos energiaigény-növekedés. Ámon Ada szerint ugyanakkor a lelassult gazdasági növekedés, és a dráguló energia nem jár majd olyan mértékű energiafelhasználás-növekedéssel, mint ahogy azt a kormány látja.

Felsmann Balázs szólt arról, hogy a kormány szeptember végéig a remények szerint jóváhagyja az energiastratégiát, ami legkésőbb október elején az Országgyűlés elé kerülhet.