Sereg András tájékoztatása szerint a kifogások összesen 57 népszavazási kezdeményezést érintenek, mintegy ötven témakörben. Csak a Fidesz és a KDNP hat kezdeményezése ügyében 56 kifogást regisztráltak, ezen belül a tandíj esetében tizenötöt - tette hozzá. Hasonló a helyzet a fideszes kérdésekkel megegyező témában, de ellentétes tartalommal benyújtott, Kálmán László nyelvész által jegyzett beadványok esetében is: a gyógyszerforgalmazással és a termőfölddel kapcsolatos kérdés 14-14, a kórházprivatizációt érintő kezdeményezés 13 kifogást kapott. 

A földkérdésben van további népszavazási kezdeményezés is, ezt a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének vezetője, Nagy Tamás nyújtotta be az OVB-hez. Ezt ketten támadták meg az Ab-n, csakúgy mint a kórházügyben megfogalmazott harmadik kérdést, Szitka Péter kazincbarcikai polgármester kezdeményezését. Az Alkotmánybíróság kedden külön napirendi pontként megvitatta a testülethez beérkezett OVB-határozatok elleni kifogásokkal kapcsolatos elvi és eljárási kérdéseket.

A testület előzetes tervei szerint az első határozattervezetek szeptember végéig készülhetnek el, míg az első döntéshozatalok október végétől várhatóak - mondta Sereg András, aki emlékeztetett: ha a határozat megegyezik az OVB jóváhagyó határozatával, meg lehet kezdeni az aláírásgyűjtést, ellenkező esetben a kérdés visszakerül az Országos Választási Bizottsághoz.

A sajtófőnök kitért arra is, hogy a konkrét ügyek mellett egy fontos elvi kérdésben is döntenie kell az Ab-nek, miután augusztus 28-án az alkotmánybírákhoz fordult az OVB az azonos tartalmú népszavazási kérdések ügyében. Arról kérik az Ab állásfoglalását, hogy ha azonos tárgyú, de eltérő tartalmú és megfogalmazású kérdésekben hoz döntést az OVB, akkor mi történjen, mivel ezt a jelenlegi választási törvény nem szabályozza. Az OVB álláspontja szerint mulasztásos alkotmányellenességről van szó, ami a jogbiztonságot is veszélyezteti.

Sereg András kiemelte: mindemellett az Ab-nek soron kívül kell foglalkoznia az előzetes normakontrollokkal és a bíróságoktól kapott mintegy hetven alkotmányértelmezési kérdéssel is. Ezen felül mintegy 1200 további - köztük számos nagy jelentőségű - indítvány van még a tizenegy alkotmánybírónál.