szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Takács Albert szerint hibás volt a köztársasági elnöknek az októberi zavargásokkal kapcsolatos helyzetértékelése. Az igazságügyi és rendészeti miniszter ezt csütörtökön, napirend előtt mondta az Országgyűlésben.

Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 17 évben szokásossá vált az október 23-ai ünnep megzavarása. Megjegyezte: a tavaly októberi eseményeket sokan sokféleképpen értékelték, és megszólalt a köztársasági elnök is az ügyben. 
 
Takács Albert kiemelte, hogy a köztársasági elnök az elmúlt időben kétszer érezte szükségét a 2006-os események értékelésének, amikor is a jogállam sérelméről, a demokrácia elleni támadásról, az igazságszolgáltatás hibás, nem hatékony működéséről szólt. Hozzátette: az államfő ezen nyilatkozatai óhatatlanul politikai összefüggésekbe ágyazódnak. 

"Szükséges rámutatnom arra, hogy sajnálatos módon a köztársasági elnöknek a helyzetértékelése, a kiindulási pontja ezekben a kérdésekben hibás" - jelentette ki az igazságügyi és rendészeti miniszter. Hangsúlyozta: jogállamban, alkotmányos demokráciában erőszakkal fellépni az első számú hibának és bűnnek számít. Takács Albert értékelése szerint az ünnep megzavarása 2006-ban ezektől az erőszakos cselekményektől volt hangos, de - mint fogalmazott - az alkotmányos demokráciára tavaly nem a rendőrség fellépése mérte az első és legnagyobb csapást. 
 
"Idén a rendőrség gondoskodott arról, hogy az október 23-i ünnepség külső rendje zavartalan legyen" - jelentette ki a miniszter, aki megköszönte a rendőrség személyi állományának a magatartását. 
 
Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezetője a miniszter felszólalásához kapcsolódva feltette a kérdést: "Király-e a köztársasági elnök?". A liberális képviselő szerint ha Sólyom László megszólal, akkor "alattvalóknak nem illik vele szemben megfogalmazni a nézeteltérést". Eörsi Mátyás azt mondta, egyetért az államfő október 22-én elmondott beszédével, de aránytévesztés történt, mivel nem lehet csak úgy a rendőrségi túlkapásokról beszélni, hogy közben ne említenénk meg, milyen törvényellenes cselekedetek történtek Budapest utcáin. (A köztársasági elnök hétfőn, a Műegyetemen elmondott beszédében úgy fogalmazott: "Nem akarjuk, és nem is lehet elfeledni azt, ami tavaly október 23-a estéjén és éjszakáján történt". A tüntető nem szegheti meg a törvényt, de a jogállamot a rendőrség törvénysértő erőszakos fellépése különösen sérti - tette hozzá Sólyom László. Az államfő kiemelte, hogy a tüntetők és a tüntetéseken részt sem vevők sokaságának súlyos bántalmazását "nem lehet lezárni úgy, hogy az elkövető rendőrök túlnyomó többsége ismeretlen tettes marad".) 

Kontrát Károly (Fidesz) kiemelte: arra még nem nagyon volt példa, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnököt ilyen durván megtámadják. Az ellenzéki képviselő szólt a Fidesz október 23-i megemlékezéséről az Astoriánál. Ezzel kapcsolatban azt mondta: ha a rendőrség nem kap politikai parancsot a békés ünneplők megtámadására, akkor a rendezvény békében zajlik le, és nincs rendbontás. 

Göndör István (MSZP) arról beszélt, hogy szélsőjobboldali csoportok  az idei október 23-i ünnepségeken is megpróbálták megzavarni az emlékezőket. Simicskó István (KDNP) szerint 2006 októberében a politikai hatalom játékszerévé vált a rendőrség. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője szerint olyan október 23-a után van az ország, amikor "minden várakozással ellentétben egészen jól vizsgáztunk közös ünneplésből". Az igazságügyi minisztertől azt kérdezte, miért van szükség arra, hogy a kormány megtámadja a köztársasági elnököt? 

Varju László (MSZP) arról beszélt napirend előtt, hogy a kormány a fair play jegyében számos területen vezetett be átfogó intézkedéseket. A magyar gazdaság fejlődésének jelentős részét a központi költségvetésből és az EU-s támogatásból származó források felhasználása biztosítja - tette hozzá. A szocialista képviselő elmondta, hogy a szigorú összeférhetetlenségi szabályozás életbe lépése után nem pályázhat támogatásra állami vezető, a regionális fejlesztési tanács elnöke, a fejlesztési ügynökség vezetője, és hozzátartozóik sem. 

Ujhelyi István önkormányzati és területfejlesztési államtitkár elmondta, hogy a tárca benyújtotta a kormánynak javaslatát, amely Európa legszigorúbb összeférhetetlenségi törvényét hozhatja a magyar pályázati rendszerben. 
 
Koszorús László (Fidesz) arról beszélt, hogy a kormány az országgyűlési választások előtt még cáfolta a tandíj bevezetésének tényét. Hozzátette: míg 2006-ban 139 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, 2007-ben már csak 108 ezren. Véleménye szerint a kormány a tandíj a kisemberek gyerekeit rekeszti ki a felsőoktatásból. 
 
Arató Gergely oktatási államtitkár válaszában közölte: a kormány a felsőoktatás minden szereplőjének részvételével írta alá a megállapodást a hallgatói szociális rendszer átalakításáról. Hozzátette: mind a hátrányos helyzetű, mind a jó tanuló diák mentesül a képzési hozzájárulás alól.

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!