Győrffy Dóra. Nem érti a sportolók hallgatását © dbsportcentrum.hu

Az írás szerzője magyar közéleti bombaként minősíti, hogy az olimpiai bajnok úszó doppinggyanúba keveredett és azt állítja: ártatlan, az ellenőrök félrevezették, ugyanakkor az ellenőrök tagadnak. Sorra veszi a szurkolók, a sportvezetők, a sportolók reakcióit, megállapítva, hogy számára a legfájdalmasabb ez utóbbiak hallgatása.

„Miért nem mondanak semmit? Hisz a társukról van szó. És ha ők kerülnek ilyen helyzetbe? A hallgatás ebben az esetben azonban minden szónál többet elmond. Ha a dopping szóba kerül, a sportoló hallgasson, és adjon mintát. Akárhol és akármikor. Az év minden napján, óráról órára számoljon be róla, hol lesz és mit csinál. A programot a szövetsége jóváhagyja, majd a WADA/MACS megy és ellenőrzi, amikor gondolja. Ha nincs ott, ahol előre mondta, doppingvétséget követ el. Az okok lényegtelenek... A szabály pedig szabály. El kell tiltani. De hát ez nem lehet igaz, ez embertelen. Embertelen, igen. És a sportoló mégis hallgat. Mert ha megszólal, gyanús lesz. Hogy el akarja kerülni az ellenőrzést. Vajon miért? Nem zörög a haraszt..." – szögezi le Győrffy Dóra.

„Ebben a folyamatban az a sajátos, hogy látszólag mindenkinek igaza van, senki sem rosszindulatból cselekszik és a végeredmény mégis tragikus. Mi a probléma? A probléma az, hogy a WADA által kialakított szabályozás túlzottan bonyolult és betarthatatlan. Egyszerűen képtelenség egy hónappal előre tudni, hogy valaki hol fog tartózkodni a nap 24 órájában. És az sem igaz, hogy az ellenőrzés minden helyzetben elsőbbséget kell, hogy élvezzen. Ehhez nem feltétlenül Roger Moore és az ellenőrzés között kell választani, hanem sokkal prózaibb helyzetek is előfordulhatnak: például egy anyának el kell mennie a gyerekéért az óvodába, egy hozzátartozót orvoshoz kell vinni vagy egy tanárnak meg kell tartania az előadását. A sportolók jelentős részének családja és/vagy munkája van, és ezért könnyen előfordulhat, hogy mások felé merülnek fel olyan kötelezettségek, amelyek fontosabbak a sportolói karriernél és ezért az ellenőrzésnél is. Amennyiben ezeket a sportolókat kizárjuk az olimpiai mozgalomból, csak azok fognak megmaradni, akik a leginkább valószínű, hogy tiltott szerekhez nyúlnak, mert nekik tényleg csak az eredmény számít. Ők azt is el fogják érni, hogy a doppingrendelkezések ne legyenek túlzottan szigorúak, ahogy ez jelenleg is igaz például az amerikai profi sportokra.”

„A rendelkezések betarthatatlanságával természetesen az ellenőrök is tisztában vannak, és az esetek 99 százalékában elnézőek, azaz ők sem tartják és tartatják be szigorúan a szabályokat. Ha például egy sportolót nem találnak ott, ahol mondta, akkor felhívják telefonon, vagy megkeresik máskor. Marad az esetek 1 százaléka, vagy annál is kevesebb, amikor demonstrálni akarják a dopping elleni harc szigorúságát. Kovács Ágnes esete érzésem szerint ebbe az 1 százalékba tartozik, és az az igazán tragikus benne, hogy ha nem lenne olimpiai bajnok, akkor valószínűleg ő is a 99 százalékba került volna. Szó sincs tehát arról, hogy a szabályokat maradéktalanul betartják, és hogy mindenkire egyformán vonatkoznak. Ennek éppen az ellentéte igaz. A folyamat pedig teljesen önkényes, mivel bárkit le lehet buktatni a jelenlegi rendszerben, minden sportoló az ellenőrök jóindulatára és elnézésére van utalva. Ágival nem voltak jóindulatúak, és könnyen lehet, azért, mert az ő megbüntetése különösen nagy visszhangra számíthat és különösen erőteljes üzenetet küld a WADA eltökéltségéről. Az ilyen jelzések pedig azért fontosak a szervezetnek, mert általuk is elismerten a doppingellenes harc eddig eredménytelen – a gyógyszergyártók jóval az ellenőrzés előtt járnak. ...A harc során azonban nem szabad összetéveszteni a célt, azaz a csalók kiszűrését az eszközökkel, azaz az ellenőrzéssel. Ági esetében tehát komolyan meg kell fontolni azt, hogy követtek-e el mulasztást az ellenőrök, és azt is, mennyire életszerű, hogy Ági így akarta volna elkerülni a doppingvizsgálatot. Meggyőződésem, hogy egy sportoló, ha el akarja kerülni a vizsgálatot, nem ilyen módon teszi, és az is, hogy ha az ellenőrök minimális megértést tanúsítanak, mint ahogy azt az esetek 99 százalékában megteszik, vagy megfelelő felvilágosítást nyújtanak a következményekről, akkor a jelenlegi helyzet nem alakulhatott volna ki. Sportolóként és emberként a fentiek alapján nagyon remélem, hogy mindezt a csütörtöki fegyelmi tárgyalás során a bizottság is felismeri és Ágit felmenti a doppingvádak alól” – zárul Győrffy Dóra levele.