Lamperth Mónika az esélyegyenlőség fontosságáról beszélve kiemelte a leghátrányosabb kistérségekben élők problémáit; meglátása szerint ezeken a területeken a legnagyobb hátrányt az alacsony iskolázottság jelenti. A szaktárca vezetője megismételte korábbi kijelentését, miszerint a szabad iskolaválasztás korlátozására lenne szükség. Hozzátette: ebből nem a szabadság korlátozását kell kiolvasni.

A romák társadalmi integrációjával kapcsolatban Lamperth Mónika hangsúlyozta, hogy a program sikere csak erős társadalmi támogatottság mellett képzelhető el, ez azonban még nincs meg. A miniszter szerint csak ott sikeres az integrációs program, ahol a helyi közösség elfogadja, hogy segítséget kell nyújtania a hátrányos helyzetűeknek. "Elszánt vagyok, de nem vagyok naiv" - jelentette ki Lamperth Mónika, ezért az önkormányzatok, az érdekképviseletek és a civilek segítségét kérte.

Lamperth Mónika szerint az esélyegyenlőségi év arra alkalmas, hogy nagyobb nyilvánosságot adjon az ügynek. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés szerint a hat diszkriminációs ok a nemi, a faji vagy etnikai származáson, a valláson vagy meggyőződésen, a fogyatékosságon, a koron, valamint a szexuális beállítottságon alapuló megkülönböztetés.

Az Európai Bizottság 2007-ben indította el az Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Évet, amely egyike az Európai Unió diszkriminációellenes kezdeményezéseinek.