A szaktárca vezetője elmondta, a NATO pénteken döntött arról, hogy a három jelölt - a németországi Ramstein, a romániai Konstanca, valamint Pápa - közül a magyar bázist választja és illeszti be a C-17-es program alapjait meghatározó dokumentum, a Stratégiai Légiszállító Képesség Egyetértési Nyilatkozat című dokumentum tervezetébe. "Ez azt jelenti, hogy hazánkkal kezdődnek meg a Befogadó Nemzeti Támogatás részleteit tisztázó tárgyalások" - hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

Szekeres Imre elmondta, hogy a NATO által tervezett, három-négy Boeing C-17-es Globemaster III. típusú szállító repülőgépből álló stratégiai légi szállítási flotta bázisrepülőterére várhatóan 2008 végén fog megérkezni az első gép, a teljes állomány 2009-ben áll majd hadirendbe. A szaktárca vezetője szerint a C-17-es program NATO- és európai uniós érdekeket is ötvöz, ezért volt fontos, hogy a siker feltételeként konszenzus szülessen politikai szinten, a hazai és nemzetközi erőtérben egyaránt. "Az előkészítő munkálatokat példátlan konszenzus kísérte mind az országos politikában, mind helyi szinten, Pápa város önkormányzata részéről"- tett hozzá Szekeres Imre.

A miniszter kiemelte: a bázisrepülőtér fontos szerepet játszik majd az Irakban és Afganisztánban szolgálatot teljesítő állomány váltásában, a missziókban szükséges logisztikai anyagok utánszállításában; ugyanakkor ezzel a régió forgalma és munkahely-felvevő képessége várhatóan jelentős mértékben nőhet majd. Szekeres Imre szerint a mintegy 250 fős nemzetközi kontingens ellátása - becslések szerint - Pápán és annak környékén 300-500 civil munkahely létrejöttét jelentheti, hiszen a repülőgépek üzemeltetése céljából több mint 200 fős, 17 nemzet katonáiból és a Boeing cég szerelőiből álló egység települ a fő műveleti bázisra.

A pápai sajtótájékoztatón részt vett April H. Foley, amerikai nagykövet is, aki az elsők között támogatta az elképzelést és hatékonyan részt vett az ajánlat elkészítésében is. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy a bázisrepülőtér kiválasztásáról született döntés Magyarország NATO-n belüli stratégiai fontosságát mutatja, azt bizonyítja, hogy Magyarországot a katonai szövetség tagállamai, de a szövetséghez nem tartozó országok is, tapasztalt, hozzáértő és megbízható partnernek tekintik.

A NATO 2006-2007-ben már komoly összeget, több mint 8 milliárd forintot fordított a pápai repülőtér fejlesztésére, a stratégiai bázisrepülőtér kialakításához további fejlesztésekre is szükség lesz: így például egy új, nagyobb hangár megépítésére, a meglévő állóhely megnagyobbítására, épületek és az infrastruktúra felújítására, néhány speciális eszköz beszerzésére. Mindezek várható költsége 30 millió dollár lesz.

Ezeket a beruházásokat nem Magyarország állja egyedül, hanem a 17 ország által létrehozott konzorcium fedezi, Magyarországra a költségek 1,312 százaléka jut - hangzott el a tájékoztatón.