A beruházás építőjének bruttó 65 millió forintot kell fizetnie az üzemeltetőnek, tehát az SZKT-nak - mondta Dózsa Gábor a kft. vezetője. Az előzményekről szólva ismertette, hogy a parkolóház építéséről 1999-ben döntött a szegedi közgyűlés. A közel egymilliárdos beruházás 2001-ben kezdődött, és bár 2002-ben át kellett volna adni, végül 2004 nyarán nyitották meg véglegesen az automata parkolóházat.
Ollé György, az SZKT-t képviselő ügyvéd közölte, a kivitelezést a svéd fővállalkozó vezette, a beruházó választása egy új, Magyarországon korábban még nem alkalmazott technológia miatt esett a cégre. A beruházás végeztével az önkormányzati tulajdonú közlekedési társaság hibás teljesítés, nem teljesítés és közel egyéves csúszás miatt 111 millióra perelte a svéd céget, amely viszont 100 millió forintot követelt az SZKT-tól, mert álláspontjuk szerint nem fizették ki nekik az elvégzett munkákért járó teljes összeget.
A Csongrád Megyei Bíróság 2006 februárjában, elsőfokú ítéletében, mely később jogerőre emelkedett, a svéd cég keresetét elutasította. A szegedi társaságnak viszont 45 millió forint és járulékos költségeit, összesen 63 millió forintot ítélt meg. Ollé György hozzátette, az SZKT ezt követően beadta a keresetét a svéd legfelsőbb bíróságra, mely megindította a végrehajtást a svéd törvények alapján a cég ellen. Az eljárás lefolytatása körülbelül nyolc hónap, melyből már négy eltelt.
A svéd cég eközben alternatív ajánlatokkal kereste meg a szegedi társaságot, melyek közt szerepelt, a megítélt összeg 10-20 százalékos kifizetése, sőt az egész építési vállalkozás átadása a szegedi félnek. Jelenleg a 3S AB vagyonának, illetve végrehajthatóságának felmérése zajlik.
Az ügyvéd szerint ez a per egy követhető gyakorlat lehet az Európai Unióban. Ilyen eset ugyanis, hogy egy külföldi vállalkozót egy Magyarországon meghozott bírósági ítélet alapján felelősségre lehessen vonni, még nem sok volt. A csatlakozást követően azonban az uniós bíróságok elfogadják egymás döntését, és nem kell új eljárást lefolytatni a másik országban.
Ollé György, az SZKT-t képviselő ügyvéd közölte, a kivitelezést a svéd fővállalkozó vezette, a beruházó választása egy új, Magyarországon korábban még nem alkalmazott technológia miatt esett a cégre. A beruházás végeztével az önkormányzati tulajdonú közlekedési társaság hibás teljesítés, nem teljesítés és közel egyéves csúszás miatt 111 millióra perelte a svéd céget, amely viszont 100 millió forintot követelt az SZKT-tól, mert álláspontjuk szerint nem fizették ki nekik az elvégzett munkákért járó teljes összeget.
A Csongrád Megyei Bíróság 2006 februárjában, elsőfokú ítéletében, mely később jogerőre emelkedett, a svéd cég keresetét elutasította. A szegedi társaságnak viszont 45 millió forint és járulékos költségeit, összesen 63 millió forintot ítélt meg. Ollé György hozzátette, az SZKT ezt követően beadta a keresetét a svéd legfelsőbb bíróságra, mely megindította a végrehajtást a svéd törvények alapján a cég ellen. Az eljárás lefolytatása körülbelül nyolc hónap, melyből már négy eltelt.
A svéd cég eközben alternatív ajánlatokkal kereste meg a szegedi társaságot, melyek közt szerepelt, a megítélt összeg 10-20 százalékos kifizetése, sőt az egész építési vállalkozás átadása a szegedi félnek. Jelenleg a 3S AB vagyonának, illetve végrehajthatóságának felmérése zajlik.
Az ügyvéd szerint ez a per egy követhető gyakorlat lehet az Európai Unióban. Ilyen eset ugyanis, hogy egy külföldi vállalkozót egy Magyarországon meghozott bírósági ítélet alapján felelősségre lehessen vonni, még nem sok volt. A csatlakozást követően azonban az uniós bíróságok elfogadják egymás döntését, és nem kell új eljárást lefolytatni a másik országban.
