© Túry Gergely

A második Gyurcsány-kormány radikálisan szervezte át a határon túli magyarsággal kapcsolatos intézményrendszert. Ennek eredményeként a 2005-ben létrehozott, Kiss Elemér egykori kancelláriaminiszter által irányított Szülőföld Alap átvette az Illyés és az Apáczai közalapítvány feladatait (HVG, 2006. december 9.), vagyis az összes oktatási, kulturális, identitásmegőrző támogatás forrása - idén több mint kétmilliárd forint - hozzá összpontosul. Ám hogy a határon túli magyarok között miként, milyen elvek alapján osztják el a pénzt, arról kizárólag politikusok döntenek. A magyar kisebbségi szervezetek vezetőinek, valamint a budapesti kormány képviselőinek részvételével meg is tartotta alakuló ülését február végén a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezette Regionális Egyeztető Fórum. Ezután megkezdték a pályázatok kiírását.

"Kliensrendszer alakult ki, az erdélyi civil szervezetek aszerint kapnak pályázati pénzeket, hogy mennyire támogatják a Romániai Magyar Demokrata Szövetség célkitűzéseit" - vázolta a helyzetet a HVG-nek Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke. A több mint száz civil szervezetet tömörítő szövetség igazgatótanácsa április 20-án állásfoglalásban nehezményezte, hogy létfontosságú területekre (ifjúság, mezőgazdaság, nem szakkönyvek kiadása) nincs pályázati kiírás, s "elfogadhatatlanul kevés" összeget irányoznak elő például az egyházakra, vagy hogy nincs lehetőség az uniós pénzek lehívásához szükséges önrész megpályázására, miközben a civil szervezetek 95 százaléka ezt képtelen letenni az asztalra. A külön ifjúsági keret megszüntetése a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségét is váratlanul érte. Somogyi Attila elnök azt mondta a HVG-nek, hogy a kiírások nem igazodnak az igényekhez, és az elbírálásnál "egyértelműen a politikum dönt".

Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója az állásfoglalásra válaszul Kolozsváron kijelentette, azok számára idegen az új nemzetpolitika, "akik etnobizniszben gondolkodnak". Bodó ezt úgy kommentálta a HVG-nek, hogy Törzsök "Erdélybe exportálja a magyar politika gondjait, mert éppen Magyarországon létezik etnobiznisz", és "cinizmus ennek emlegetése", amikor a civileket oda sem engedik a tárgyalóasztalhoz. Persze a konzultációs tárgyalóasztal mellőli kirekesztésben már edzettek az erdélyi magyar szervezetek, hisz a kisebbségek támogatására adott bukaresti kormánypénzek szeletelőkését is az RMDSZ szorongatja.

A kisebbségeknek juttatott összegek szétosztására a román törvény értelmében kizárólag azok képviseleti szervezetei jogosultak, a magyarság esetében így az RMDSZ, praktikusan kolozsvári alapítványán, a Communitason keresztül. A szövetség, habár nyilvánvalóan nem képviseli a teljes romániai magyarságot, egyedül dönt a Bukaresttől idén kapott 265 millió forintnak megfelelő lej sorsáról. Rossz nyelvek szerint az RMDSZ közpénzt pumpál a politikáját támogató lapoknak, hisz a legtöbbet, 57,5 millió forintnyi lejt a sajtó kapott, miközben művelődésre 45 millió, ifjúsági célokra 26,8 millió, szociális pályázatokra pedig mindössze 11 millió forintnyi lej jutott.

Szembetűnő, hogy a Verestóy Attila szenátor, Communitas-kurátor birtokolta Scripta Kiadó által megjelentetett Új Magyar Szó napilap és Erdélyi Riport hetilap összesen 3,3 millió forintnyi lejt kapott. Az RMDSZ-ellenes, sepsiszentgyörgyi Háromszék napilapnak csak némi morzsa jutott, a szövetséggel szemben ugyancsak kritikus kolozsvári Krónika napilapnak pedig, forráshiányra hivatkozva, egy lejt sem ítéltek meg, ahogy a megszűnés határára sodródott Erdélyi Napló hetilapnak sem. "Az elvük, hogy aki nincs velük, ellenük van" - mondta a HVG-nek Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője.

Sokan fanyalognak amiatt is, hogy a szintén a Communitas által finanszírozandó, várhatóan júniusban induló Erdély FM rádió a dugába dőlt Erdélyi Magyar Televízió (HVG, 2005. június 18.) számára Budapestről átutalt 300 millió forintot is megkaparintotta. A tévé létrehozásával megbízott és Nagy Zsolt román kommunikációs miniszter gründolta Janovics Jenő Alapítvány a Marosvásárhelyen vásárolt ingatlanába költözteti ugyanis a (most még) frekvenciával sem rendelkező, csak műsorgyártást vállaló Erdély FM-et. Az erdélyi magyar média ezt csak RMDSZ-rádiónak becézi, Kelemen Attila projektmenedzser - aki a Communitas kuratóriumi tagja is - ugyanakkor politikamentes, fogyasztható műsorokat ígér, amelyeket ingyen akarnak átadni a romániai kereskedelmi rádióknak.

Bodó szövetsége panaszlevelet írt Gyurcsánynak, ám csak egy udvarias választ kapott, aminek az a lényege, hogy a pályázatok elbírálásába Budapestről nem szólnak bele. A jelek szerint az erdélyi magyar szervezeteknek egymással kell megküzdeniük. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, a Brassói Lapok főszerkesztője az évente ismétlődő sárdobálásos vitából a kiutat a civil szervezetek szélesebb körű bevonásában látja. Erre egyelőre várniuk kell. Hogy meddig, az kérdéses, Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő, a Communitas kuratóriumának tagja a HVG-nek csak annyit mondott: hajlandók tárgyalni erről.

IRHÁZI JÁNOS / KOLOZSVÁR