Kis híján bekövetkezett az, amitől Hódmezővásárhelyen egész nyáron rettegtek: néhány szülő az iskolakezdés előtti napokban igyekezett átíratni gyerekét egy másik iskolába abból, ahová tavasszal az új körzethatárok alapján beiskolázták. Ezzel már a bevezetéskor felforgatták volna a város teljesen újjáépített közoktatási rendszerét (HVG, 2007. április 7.). Megelőzendő ezt, Vásárhely iskoláiban létszámstop van, egy háromfős (az önkormányzat és a két érintett iskola képviselőiből álló) bizottság dönt, ki iratkozhat át. Ez eddig csak a költözőknek sikerült. "Így próbáltuk elejét venni annak, hogy a szülők nagyarányú mozgással átírják a terveinket" - indokolta a szigort a HVG-nek Nagy Judit, az önkormányzat oktatási és ifjúsági csoportjának vezetője, hozzátéve, a tanév végül rendben kezdődött. Hódmezővásárhelyen újrarajzolták a beiskolázási körzeteket egy olyan térkép alapján, amelyen a város valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű gyereke szerepel.

A szabad iskolaválasztást korlátozó átalakításokat a közoktatási törvény 2007. januártól hatályos módosítása írja elő. De nem elég egyértelműen. A szándék az volt, hogy az iskolák ne válogathassanak a gyerekek között, és átjelentkezésre elsősorban a hátrányos helyzetű tanulóknak legyen lehetőségük. Az iskolai szegregáció megszüntetése érdekében a körzeteket úgy kellett átalakítani azokon a településeken, amelyeken több általános iskola működik, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű (úgynevezett HHH-s) gyerekek aránya az egymással határos körzetekben legfeljebb 25 százalékkal térhet el. Ha a kötelezően felvettek után az iskolának még marad szabad helye, elsősorban azokat kell befogadnia, akik az iskola székhelye szerinti településen laknak (a HHH-s jelentkezők ilyenkor előnyt élveznek), s ha még ezek után is maradt férőhely, akkor sorsoláson kell eldönteni, kiket vesznek fel a szabad helyekre.

A HHH-s gyerekeket - például azokat, akik gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, és az egyik szülőjük nyilatkozott arról, hogy nem rendelkezik nyolc általánosnál magasabb iskolai végzettséggel - a jegyzőknek kellett összeírniuk. Már a hátrányos helyzetűek felmérése sem történt meg mindenhol. A Közoktatási Információs Iroda adatai szerint a valamivel több mint 822 ezer általános iskolás közül 67 ezer halmozottan hátrányos helyzetű. A statisztika azonban messze sem teljes. A 65 ezer lakosú Békéscsabán például papíron nincs HHH-s gyerek. "A januári felmérés eredménye nulla volt" - mondta a HVG-nek Benkóné Dudás Piroska (MSZP), az önkormányzat oktatási bizottságának tagja (az újabb felmérés most van folyamatban). Ennek megfelelően nem volt változás a város 11 általános iskolájának beiskolázási körzeteiben sem.

Józsefvárosban sem változtattak. "A kerületben magas a HHH-s tanulók aránya, de a körzeteket csak a szomszédokhoz kellett viszonyítani, ezért nem kellett módosítanunk" - magyarázta a HVG-nek Goldgruber Árpád, az VIII. kerületi önkormányzat oktatási osztályának helyettes vezetője. Mindez nem jelenti azt, hogy az iskolák között ne lehetne nagy eltérés, mert a szabad helyek révén maradt választásuk a szülőknek. A legrosszabb helyzetben az Erdélyi utcai általános iskola és gimnázium van, amelynek egyebek között az éppen szociális városrehabilitáció alatt álló Magdolna negyed a körzete. Itt - a tanév végi adatok szerint - 59 százalékos a HHH-s gyerekek aránya. Az általános iskolába már kizárólag cigány gyerekek járnak, és a gimnáziumban is 25 százalékos az arányuk. "Az iskola felszámolása dominóeffektust váltana ki a kerületben" - magyarázta Goldgruber, hozzátéve, a kilenc józsefvárosi iskola közül egyébként csupán kettőben alacsonyabb 20 százaléknál a HHH-s gyerekek aránya. A Deák Diák Általános Iskolában - amit három éve vett át az önkormányzat az V. kerülettől - 3 százalék e mutató. Az addigi elitiskola, amely válogatott a gyerekek között, az átvételekor józsefvárosi körzetet is kapott, ám nem akarták azonnal összekeverni a diákokat. A Losonci téri általános iskola - amely egy lakótelepi intézmény - hatszáz tanulója közül sok ugyan a cigány tanuló, de nem hátrányos helyzetűek, a HHH-s gyerekek aránya itt "csupán" 13 százalékos. Ezt az intézményt viszont a sikeres integráció miatt nem "áldozták fel", a Deák után ugyanis itt érték el a legjobb tanulmányi eredményeket a kerületben.

Óbudán sem módosították az iskolai körzethatárokat, pedig itt biztosan kellett volna. Kerületi átlagban ugyanis csupán 1-2 százalékos a HHH-s gyerekek aránya, a Tímár utcai iskolába járó 256 (90 százalékban körzeti) gyereknek viszont 30-40 százaléka ilyen. "Amíg a szülők megválaszthatják, hova íratják be a gyerekeiket, mert van elég üres hely mindenhol, addig nem tudjuk összekeverni a Tímár utcai diákokat a többiekkel, bármekkora körzetet csatolunk is hozzá" - mondta a HVG-nek Tamás Ilona, az oktatási iroda vezetője, hozzátéve, itt nem mesterségesen szegregálnak, történelmileg alakult így. A megoldást szerinte egy új iskola megépítése jelenthetné, erre viszont már évek óta nincs pénze a kerületnek.

A törvény szellemét is figyelembe vették néhol - ha nem is teljesen önszántukból. A szegregáció miatt az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Alapítvány által az elsők között beperelt Nyíregyházán megszüntették a csaknem kizárólag romákat tanító iskolákat. A nyíregyházi Huszár-telepi iskola - amelynek körzetébe a romatelep is tartozott - 81 diákját hat iskola között osztották szét, ahová iskolabuszokkal viszik a gyerekeket. "Az első hét után kedvezőek a tapasztalatok: a gyerekek felszálltak a buszokra, és kellő figyelemmel várták őket a befogadó iskolákban" - mondta a HVG-nek Nagy László alpolgármester. A változtatások nyomán most nincs olyan iskola a városban, ahol húsz százaléknál nagyobb lenne a HHH-s gyerekek aránya.

Arról, hogy az országban hol és hogyan hajtották végre a törvényi előírásokat, egyelőre nincs pontos adat. Az információ határideje szeptember vége, s erre hivatkozva az Oktatási és Kulturális Minisztériumban nem kívánták kommentálni az eddigi tapasztalatokat.

PÁLMAI ERIKA