A probléma abból adódik, hogy a kgfb-ről szólókormányrendelet szerint a biztosító kockázatvállalása megszűnik, ha az ügyfél az esedékességtől számított 30 napon belül nem fizeti be a díjat. Miután az esedékesség január 1. volt (mindig a következő biztosítási időszak első napja), nemfizetés miatt január 30-án megszűnik a szerződés. Az év végi kgfb kampány miatt több biztosító nem tudta időben kiküldeni új ügyfeleinek - múlt év november-decemberben mintegy 700 ezren váltottak biztosítót - a csekket, illetve számlát. Eddig az Aegon jelezte, hogy március 20-ig ad fizetési halasztást, míg az Allianz február 29-ig tolta ki a fizetési határidőt, megjegyezve, hogy a csekkek még januárban megérkeznek mindenkihez.
   
A biztosító kockázatvállalása tehát rendben van a halasztással, de miképpen igazolja az autó tulajdonosa (üzembentartója) egy közúti ellenőrzéskor, hogy van kgfb-je. Az Allianz azt javasolja, hogy tartsák maguknál a biztosítási ajánlatukat, bár azon nem szerepel a halasztás. Viszont a rendőrök - akár az igazoltatás helyszínén is -
ellenőrizni tudják a központi nyilvántartásból, hogy az adott kocsinak van-e érvényes biztosítása. Ezt az adatbázist az Allianz naponta frissíti, tehát aki halasztást kapott, annak élőként szerepel a biztosítása a rendszerben.
   
Az autósok ne lepődjenek meg, ha az első díjértesítőn nem a bónusz fokozatuknak megfelelő lesz a díjuk. Ennek az az oka, hogy az új biztosító még nem kapta meg a régitől a bónusz-málusz (kártörténeti) igazolást, addig pedig kötelező a biztosítottat az alap (A0) osztályba besorolni. (A kártörténeti igazolások pedig azért késnek, mivel most először december utolsó napjáig kell vizsgálni minden autóst, korábban az év közepén zárult a megfigyelési időszak.) A kártörténeti igazolás megérkezését követően a biztosító a szerződő bonus-malus besorolását és díját az igazolás tartalmának megfelelően - 2008. január 1-jére visszamenőleg - módosítja.  A többletdíjat pedig - az ügyfél kérésének megfelelően - visszautalja, vagy beszámítja a későbbi díjba.