Három héttel a március 9-ei népszavazás előtt a lakosság 46 százaléka mondta azt, hogy biztosan részt fog venni a referendumon. Viszonyítás kérdése, hogy ez az arány sok vagy kevés, mindenesetre 2 százalékkal kisebb annál, amit két héttel korábban mért a Medián.

© hvg.hu

Bár ez a különbség nagyjából megegyezik azzal a bizonyos hibaszázalékkal, aminél nagyobb változásokat már szignifikánsként szoktak elfogadni, azt mindenképp elmondhatjuk, hogy a felerősödő kampány nem növelte a választók részvételi kedvét. Érdemes a mostani adatokat a 2004. december 5-ei népszavazás előtt készített kutatás adatival is összehasonítani: akkor 42 százalék mondta biztosra a részvételét és végül 37 százalék járult az urnákhoz.

© hvg.hu

 
Statisztikai értelemben is jelentős mértékben nőtt viszont azoknak az aránya, akik szerint a kormánynak a népszavazás sikeressége esetén is a helyén kell maradnia. Január elején még azok voltak többségben, akik szerint a kormánynak ebben az esetben le kellene mondania, a kormányváltó hangulat fokozatos elillanását legutóbb talán éppen Orbán Viktornak a felmérés indulásával egy időben elmondott évértékelő beszéde is erősítette.

© hvg.hu

 
Nehéz lenne megmondani, hogy ez a hangulatváltás hogyan befolyásolja majd a tényleges részvételt, de annyi bizonyos, hogy a legnagyobb arányban (73 százalék) azok mondják biztosra a részvételüket, akik mindhárom népszavazási kérdésre és a kormány megbuktatására is igennel „szavaznának”.

© hvg.hu

 
Nem vitás, hogy a népszavazás eredményessége a részvételen fog múlni: az ’igenek’ többségét az sem igazán veszélyezteti, hogy az elmúlt hetekben folyamatosan erősödött a ’nem’ szavazatok tábora. Jelenleg az összes választókorú 6-7 százaléka mondja azt, hogy biztosan elmenne és nemmel szavazna a népszavazás egyes kérdéseire, míg az ’igen’ oldal magukat biztosnak mondó szavazói a teljes lakosság 38-39 százalékát teszik ki. Tehát ha az így nyilatkozók legalább kétharmada valóban részt is vesz a szavazáson, akkor a referendum mindhárom kérdésben eredményes lehet.

A felmérést a Medián-Omnibusz keretében 2008. február 15-e és 20-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.