Smaranda Enache, a Pro Europa Liga nevű marosvásárhelyi civil szervezet társelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az autonómia témájában nem értenek szót egymással a romániai politikai erők, nincs párbeszéd sem a román értelmiség körében, sem pedig az értelmiség tagjai és a politikusok között.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke azt fejtegette, hogy a Székelyföldön kisebbségben élő románok nagy része azért ellenzi az ottani területi autonómiát, mert nem érti, hogy az a terület minden egyes lakója számára előnyös lenne. Az autonómia intézményes garanciát nyújtana arra, hogy senkit ne érjen hátrányos megkülönböztetés - tette hozzá.

Kolumbán Gábor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) tanára szerint a román politikai szereplők, szavazóbázisuk megtartását remélve, abban érdekeltek, hogy az egész problémát "etnikai diskurzusként" kezeljék. Kifejtette, a székelyföldi autonómiát nem etnikai, hanem területi alapon kell megvalósítani. Ehhez azonban meg kell teremteni a "közbeszéd felületeit", ebben a kérdésben a közös érdekeltséget és a régiós szemléletet kell hangsúlyozni.

Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke azt panaszolta, hogy a román média a székelyföldi autonómia témáját leegyszerűsített, torz formában jeleníti meg. Felidézte, sokszor kellett szélsőséges román politikussal élő televíziós adásban vitatkoznia a kérdésről, de nem alakult ki párbeszéd, "revü" lett a dologból.

Gabriel Andreescu román egyetemi tanár a kisebbségi jogok alkotmányos és jogi problémáit boncolgatta. Dinu Zamfirescu liberális politikus, közíró a kulturális autonómia megteremtését korunk sürgető parancsának nevezte.

Csinta Samu, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei ügyvezető elnöke is úgy vélte: a magyar autonómia kérdése lényegében román ügy is. Ugyanakkor bírálta azokat a romániai magyar politikusokat, akik eddig szerinte azt vallották: "legyen ugyan autonómia, csak nehogy észrevegye valaki".