Több rendbeli csalás gyanúja miatt vádemelési javaslattal hétfő reggel megküldte a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészségre annak az ügynek az iratait, amelyet 2007. március elsején rendeltek el egy biztosítótársaság feljelentése alapján – közölte a hvg.hu-val Soltész Péter őrnagy, az NNI Gazdaságvédelmi Főosztályának munkatársa. „A biztosító azután fordult a rendőrséghez, amikor bejelentések érkeztek a társasághoz arról, hogy az egyik üzletkötőjük, Sz. Zsolt által megkötött befektetéssel vegyes életbiztosítások utáni befizetések nincsenek meg.” Az őrnagy közölte, a férfi az eseti díjfizetésről szóló értékesítések felhasználásával, azokon hamis adatok feltüntetésével különböző – fejenként 800 ezer és 192 millió forint közötti – összegeket vett át az ügyfelektől. Ezt ugyan közjegyző előtt el is ismerte, ám a pénzt a biztosítónak nem fizette be.

Az ügyfelek egy részének Sz. Zsolt lerótt havi-negyedéves hozamokat, illetve tőke jogcímén különböző nagyságrendű összegeket. Ezek azonban általában dokumentálás nélkül történtek, s az emberek – mint a rendőrségen elmondták – megsemmisítették a „tranzakcióról” kitöltött értesítőt.

A nyomozó megemlítette: az ügyfelek teljesen megbíztak a területi képviselőben, akivel többen baráti viszonyba is kerültek, így sokáig nem gyanakodtak arra, hogy befizetéseik – amelyek zömében 2006-ban történtek – nem érkeztek be a biztosítóhoz. Emiatt eshetett meg az is, hogy amikor az évvégi egyenlegen nem találták pénzük nyomát, Sz. Zsolt ki tudta magyarázni magát. „Egészen 2007 márciusáig, amikor végül több ügyfél, elunva a várakozást, bejelentést tett a biztosító társaságnál.”

Önfeljelentő csaló

P. Tamás győri műkincskereskedő, akinek Sz. Zsolt négyszáz millió forintot adott extra nyereség érdekében, jelenleg szintén eljárás alatt áll, az ő ügyét már tárgyalja a bíróság. A férfi kölcsönszerződésekkel pénzt gyűjtött, amin műkincset vett, s ezek eladásából fizette vissza a kölcsönt és a hozamokat a befektetőknek. Amíg tudta; egy idő után ugyanis az üzlet befuccsolt, s ügyfeleit az újabb befektetők pénzéből elégítette ki. Amikor pedig túl sok kinnlevőséget halmozott fel, csalás miatt feljelentette saját magát a rendőrségen.

Az eljárás során 74 ember összesen kétmilliárd forint kárt jelentett be. „Ezzel szemben azonban a csalással gyanúsított üzletkötő, aki 2007. április 18-án őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba került, hétszáz millió forintot ismer csak el” – tette hozzá Soltész Péter. Sz. Zsolt kitart állítása mellett, hogy ebből az összegből négyszáz milliót átadott P. Tamás győri műkincskereskedőnek, hogy befektesse az ügyfelei pénzét, s így plusz nyereséget érjen el.
 
Sz. Zsolt a fennmaradó háromszáz millió forintról úgy nyilatkozott, hogy azt visszaadta az ügyfeleinek, ám azok az összegnek csak töredékét, mintegy hatvanmillió forintot ismertek el. „Az ellentmondásokat a szembesítések során sem sikerült felszámolni” – folytatta a nyomozó. „Összesen 76 rendbeli csalás miatt – mivel Sz. Zsolt két embertől még külön 1,3-1,3 millió forintot is felvett, s ezek az összegek szintén nincsenek meg – küldtük meg az iratokat vádemelési javaslattal a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészségre.”

A gyanúsítottra akár kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság. Kérdés persze, hogy az ügyfelek – kétmilliárd forintot kitevő – követelése valós-e, hiszen mint tanúvallomásaikban elmondták, papírt nem minden pénzátadásról őriztek meg, márpedig a biztosító a dokumentum nélküli igényeiket nem fogja elismerni, s az összeget megtéríteni. Információink szerint éppen emiatt már több polgári per is folyik a biztosító és az ügyfelek között.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete – úgy tudjuk – annak megállapítására, hogy a gyanúsított vagy az ügyfelek által vallott összeg a valós, az Axa Biztosító ügyfeleinek vagyonosodási vizsgálatát kérte az adóhatóságtól. Információink szerint a nyomozóhatóság a büntetőeljárás során ezt megkérte Sz. Zsoltra vonatkozóan is, de hirtelen vagyongyarapodásra utaló jelet nem találtak, s nem akadtak a pénz nyomára sem.