Tetszett a cikk?

Elfogadhatatlannak tartja az igazságügyi és rendészeti miniszter, hogy bárki mások magánéletében kutakodjon – Draskovics Tibor ezt a múlt héten kirobbant megfigyelési ügy kapcsán mondta. Valójában azonban a magánnyomozó cégek eddig is kutakodhattak, hiszen ez része a munkájuknak. Így akár a célszemély szexuális életére vonatkozóan is szerezhetnek információkat. A kérdés csak az, milyen módszerekkel teszik ezt, illetve mit kezdenek az megszerzett adatokkal.

A rendőrségnek fel kell derítenie, történt-e bűncselekmény, ha igen, milyen, azt ki követte el – mondta az adatgyűjtési üggyel kapcsolatban Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter. Márpedig szerinte sok jel arra utal, hogy bűncselekmény történt. Mint mondta, teljességgel elfogadhatatlan, hogy bárki politikai vagy más célokból mások magánéletében kutakodjon. "Erre csak állami intézményeknek, szigorúan szabályozott körülmények között, csak a jogbiztonságot fenyegető helyzetekben, bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén van lehetőségük. Ez egy állami monopólium, aki ezt a monopóliumot megtörve akar ilyet csinálni, azzal szemben úgy gondolom, a jog eszközén túl politikai értelemben is fel kell lépni” - jelentette ki.

Draskovics annak kapcsán beszélt erről, hogy sajtóértesülések szerint Dávid Ibolyán, Bajnai Gordonon, a Nemzetbiztonsági Hivatalt vezető Laborc Sándoron kívül több magas beosztású pénzügyminisztériumi tisztviselő, köztük Keller László államtitkár is célszemélyként szerepelt az UD Vagyonvédelmi Zrt. nevével fémjelzett megfigyelési ügyben. A Népszabadság informátorai szerint a cég emberei a "célszemélyeket" a nemzetbiztonsági ellenőrzéseknél megszokott alapossággal járták körül. Környezettanulmányt végeztek a lakó- és a munkahelyen, igyekeztek utánajárni az alanyok életvitelének, szexuális szokásainak, gazdasági kapcsolatainak, sokszor bankszámlájának, híváslistáinak is - sőt, akár a kémfilmekben, sokszor még a háztartási szemetet is átvizsgálták. Az adónyomozókhoz hasonlóan azt sem tévesztették szem elől, hogy az illető életmódja és jövedelmi viszonyai között nincs-e feltűnő ellentmondás.

Legálisan is lehet adatokat gyűjteni

Az adatgyűjtés azonban önmagában még nem bűncselekmény, a kérdés az, hogy milyen módszerekkel, eszközökkel teszik ezt – nyilatkozta a hvg.hu-nak Szabó József, a magánnyomozással foglalkozó Safety Sector Kft. vezetője. Hangsúlyozta: vannak olyan módszerek – például telefonlehallgatás, házkutatás, híváslisták megszerzése -, amelyeket legálisan nem használhatnak a magánnyomozók, ahogy például a különféle hatósági nyilvántartásokba sincs joguk betekinteni és onnan információkat szerezni.

Ellenben személyes és különleges adatokat – legyen szó a célszemély szexuális szokásairól vagy éppen előéletéről – más módon is meg lehet szerezni, teljesen törvényesen. Ilyen például a környezettanulmány készítése. „A magánnyomozó becsenget a célszemély szüleinek lakásába és a fiúkat keresi. Nem árulja el, hogy ő egy magánnyomozó, hanem kitalál egy legendát, például azt, hogy a szülők gyermekeinek szeretne egy munkalehetőséget kínálni. Ilyenkor a szülő elkezdi dicsérni vagy szidni a fiát, s ezáltal elmond egy csomó információt róla” – mond egy példát Szabó József. Szerinte ez egy teljesen legális adatgyűjtési tevékenység, akárcsak az, ha valaki közterületeken figyeli meg a célszemélyt.

Annyi a jogosultságuk, mint másoknak

Magyar György ügyvéd pedig azt hangsúlyozta a hvg.hu-nak, hogy a magánnyomozók akkor járnak el szabályosan, ha egy adott megbízásnak megfelelően információt gyűjtenek és az összegyűjtött információkat átadják a megbízónak. „Idáig tart a feladatuk és nem tovább. Az információk felhasználására nem jogosultak, a megbízóé a jogi következménye annak, hogy mire használja fel a megszerzett információkat” – magyarázta Magyar György. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy a magánnyomozóknak ugyanannyi jogosultságuk van, mint minden más állampolgárnak, vagy éppen a megbízónak, a különbség, hogy szakértelmük van.

„Egy magánnyomozó soha az életben nem lesz hatóság. A jogállamiság határait feszegeti, ha magán nemzetbiztonsági hivatalokat hozunk létre. Ez nem engedhető meg, mert akkor holnaptól mindenki félni fog” – véli Magyar. Szerinte nem fordulhat elő normális jogállamban, hogy nemzetbiztonsági szolgák az agyukat és a tudásukat a magánszférában felhasználhassák. „Ezeket az embereket életük végéig passzív állományban kellene tartani, a tudásukat az államnak meg kellene vásárolnia, nehogy értékesíthessék azt, vagy a nemzet biztonságával szemben felhasználhassák. Ellenben nálunk a titkosszolga negyven évesen veheti a kalapját és átállhat a másik oldalra. Ez a helyzet mindannyiunk biztonságát fenyegeti.”

Dezső András

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!