A nyomozást kiváltó okok változatosságát az magyarázza, hogy az uzsorások mikor milyen eszközökkel próbálták meg fizetésre bírni adósaikat - olvasható a cikkben. A lap úgy tudja: azért lett fél év alatt ötödével több az ilyen ügy, mint tavaly egész évben, mert az ORFK bűnügyi főosztálya júniusban levélben szólította fel a megyei főkapitányságokat az uzsorások elleni hatékonyabb fellépésre. A hatékonyság növelésének szorgalmazására a lap informátorai szerint azért volt szükség, mert "a rendőrség nem foglalkozik az ilyen ügyekkel", s az is előfordult, hogy lebeszélték a feljelentőket.

A lap ugyanakkor megjegyzi: az ügyeknek csak a töredéke kerül bíróság elé, hiszen a nyomozásoknak az a tapasztalata, az áldozatok nem szívesen mondják jegyzőkönyvbe a vallomásukat, "többségüknek ugyanis a következő hónapban is csak az uzsorás ad kölcsönt a megélhetésre vagy épp az előző kölcsönrészlet törlesztésére".

A helyzetet még az is bonyolítja, hogy a rendőrség - "hacsak nem folyik vér, ha az uzsorás nem rabolja el, nem tartja fogságban az adósát" - nem tehet semmit. A büntető törvénykönyv ugyanis nem ismeri az uzsora fogalmát, a polgári törvénykönyv szerint pedig ugyan semmissé lehetne nyilvánítani az egyik fél számára "feltűnően aránytalan előnyt" kikötő szerződéseket, de ezt eddig még egyetlen uzsorás áldozata sem kérte - írta a lap.