Pokorni Zoltán, aki oktatási miniszterként tevékenykedett az 1998-2002. között regnált Orbán-kormányban, azt mondta: nincs olyan normatíva, ami 2002-ben ne lett volna magasabb, mint amit jövőre a büdzsé előirányoz.
    
Az óvodai nevelésben egy gyermekre 2002-ben 182 ezer forintot szánt a költségvetés, jövőre 165 ezret terveznek; az általános iskolák első évfolyamán hat éve 187 ezer forint volt a normatíva, míg jövőre 140 ezer lenne. A középiskolákban is csökkenne a támogatás: a 2002-es 240 ezer forinttal szemben csupán 203 ezer forinttal számolnak. Emellett az infláció emelkedése miatt az iskolák és óvodák működési költségei jelentősen nőttek, hat év alatt az energiaárak mintegy 72 százalékkal drágultak - sorolt adatokat a fideszes szakpolitikus. Hozzátette: a kormányzat 40 milliárd forintot von el jövőre az oktatásügytől. Másfél éve, amikor 25 milliárdot vontak ki, csaknem tízezer pedagógus veszítette el állását. Csak becsülni lehet, hogy most mit hoz magával ez a lépés - jegyezte meg.
   
A Fidesz alelnöke azt mondta: attól tartanak, mindennek az lesz a következménye, hogy napi megélhetési gondokkal küszködő pedagógusok foglalkoznak majd a gyerekekkel, a fenntartók pedig további intézménybezárásokra kényszerülnek.
   
Pokorni Zoltán kitért arra is, hogy a legnehezebb, legkilátástalanabb helyzetben a kistelepülések iskolái lesznek, a kormány rajtuk "tovább tekeri a prést", szigorítva azokat a feltételeket, amelyekkel működhetnek.
   
A 2009/2010-es tanévben a kisiskolák sorsa megpecsételődni látszik - fogalmazott a politikus, megemlítve, módosító javaslatokkal igyekeznek segíteni, hogy meg lehessen őrizni a nevelési feladatok finanszírozását.
   
Pokorni Zoltán kitért a szabaddemokrata politikusok által benyújtott felsőoktatási törvénymódosító javaslatra is, amely az egyetemek által használt ingatlanvagyont az intézmények kezelésébe adná. Azt mondta, ezt csak úgy tartják elképzelhetőnek, ha ezekre az ingatlanokra hitelt nem lehetne felvenni, hiszen jelenleg is igen nagy adósságteher van az intézményeken. A magántőke bevonásával, PPP-konstrukció keretében 160 milliárd forint értékű építések zajlanak a felsőoktatásban, ugyanakkor a szerződések értelmében ezekért húsz év alatt 650 milliárdot kell majd kifizetni - magyarázta.
   
Aggályosnak tartják az akkreditáció tervezett fellazítását is, mert veszélyes lenne a külföldön minősített képzéseket válogatás nélkül beengedni. Védeni kell a felsőoktatás minőségét - szögezte le Pokorni Zoltán.
   
Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára az MTI-nek úgy reagált: nem az egyes normatívákat érdemes nézni, hanem, hogy a közoktatás teljes költségvetése miként alakul. A teljes támogatása a területnek a 2001/2002-es években 300 milliárd körül volt, míg 2009-ben 450 milliárd körül lesz, hasonlóan az idei évhez.
   
Téves az az állítás, hogy forráskivonás történik a közoktatásból, jövőre a terület teljes támogatása gyakorlatilag ugyanannyi marad - hangoztatta, hozzátéve: az Új tudás programnak és a költségvetésben korábban a közoktatás helyzetét javító intézkedéseknek köszönhetően a közoktatás helyzete megőrizhető. Megőrizhető amellett is, hogy a 13. havi bér fedezetét a közoktatás területén is ki kellett vonni a finanszírozásból - mondta.
   
Megjegyezte: 2006-ban a pedagógus-álláshelyek csökkenéséhez elsősorban az óraszámok növelése vezetett, illetve a gyermeklétszámok csökkenése miatt átszervezték az önkormányzatok az oktatási intézményeket. A kormány a gazdasági válság miatt éppen azért választotta a 13. havi bér elvonását, mert így megőrizhetők a munkahelyek - tette hozzá.
   
Szemben a korábbi évekkel ugyanakkor átrendeződés van a közoktatási költségvetésben: a támogatások egy jelentős része a kistérségi támogatásokon keresztül érkezik. A megemelt osztályfőnöki pótlékok, s a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekkel foglalkozó pedagógusok pótlékai közvetlenül a költségvetésből érkeznek majd.
  
A felsőoktatási törvény módosításáról azt mondta: a kormány a módosító indítványok után tudja kialakítani végleges álláspontja. Örvendetes, hogy a Fidesz a korábbi álláspontjával ellentétben nem ellenzi, hogy az egyetemek a rájuk bízott vagyonnal szabadabban gazdálkodhassanak - jegyezte meg.
   
A tárca azt is fontosnak tartja, hogy erős garanciák legyenek a törvényben, hogy ne lehessen a vagyont felélni. Az akkreditáció kapcsán is csak olyan javaslatnak van létjogosultsága, amely nem nyitja meg a kaput a nem különösen magas színvonalú képzések előtt - mondta Arató Gergely.