Kevesebb gólya hoz papírt nyelvtudásról

A felsőoktatási intézményekben alapszakokra felvettek közel egyharmada legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítványt valamivel több mint 10 százalékuk tud felmutatni. Az egységes, osztatlan szakok "exkluzívabb" jellegét mutatja ugyanakkor, hogy az ide bekerültek lényegesen nagyobb arányban, közel 20 százalékban tettek le korábban felsőfokú nyelvvizsgát, és középfokú bizonyítvánnyal is több mint felük rendelkezik.

A nappalis képzésre bekerülők körében lényegesen magasabb a nyelvvizsgák aránya, mint más munkarendeken. Az alap- és egységes, osztatlan szakok nappalis felvettjeinek 56 százaléka tud felmutatni nyelvvizsga-bizonyítványt, szemben a levelezősök 33, az esti munkarendre felvettek 38, és a távoktatásra bejutottak 35 százalékával.

Az egyes képzési területek is komoly eltéréseket mutatnak a nyelvvizsgával felvettek arányát tekintve. Arányaiban legtöbb nyelvvizsgával rendelkező hallgató a bölcsészettudományi, a gazdaságtudományi, az orvos- és egészségtudományi, valamint a jogi és igazgatási területhez tartozó szakokon kezdhette meg tanulmányait az idei évben. 

A felvettek közel felének a természettudományi, továbbá a nemzetvédelmi és katonai képzési területen is van nyelvvizsgájuk. Hat képzési területen viszont 40 százalék alatt maradt a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal bekerültek aránya, így például az agrár, a sporttudományi és a pedagógusképzésben.