A mostani javaslat az 1996-ban hozott erdőtörvényt váltja majd fel, az első ilyen jogszabály 1879-ben született, ez már az ötödik a sorban. Fő szabályként emeli ki a javaslat, hogy az erdőkből származó bármilyen állami bevétel csak az erdők fenntartására, gyarapítására és védelmére fordítható. Az erdőnek legalább 20 méter szélesnek, 5 ezer négyzetméter területűnek és 2 méter magasnak kell lennie.

Az állami tulajdonban lévő erdők a kincstári vagyonba tartoznak és korlátozottan forgalomképesek. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az 5 hektárnál nagyobb erdők csak legalább azonos értékű cserével kerülhetnek ki az állami tulajdonból, míg az ennél kisebbek - amennyiben az államon kívül más is tulajdonosa azoknak - el is adhatók. A vételárból azonban másik erdőt kell vennie az államnak. A cseréhez és az eladáshoz az illetékes miniszter egyetértése szükséges. A javaslat az erdészeti létesítmények között sorolja fel az erdészeti magánutakat, valamint a keskeny nyomközű erdei vasutat.

Az erdészeti hatóság nyilvántartást vezet a tulajdonosokról, illetve a jogszerű használókról. Ha egy erdőnek több tulajdonosa van, akkor a területet egy személy használatába kell adniuk. Gazdálkodási céllal az erdő haszonbérletbe adható. Az erdő gazdasági rendeltetését három pontban foglalja össze a javaslat. Így az erdő lehet faanyag termelő, szaporítóanyag termelő, illetve vadaskert. Az erdők nyilvántartására a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter adattárat működtet.

Külön fejezet foglalkozik az erdő védelmével. Ott legeltetni, hulladékot lerakni, lombot levágni, illetve mohát gyűjteni nem lehet. Az erdő látogatójánál nem lehet motoros fűrész, fél kilogrammnál nehezebb fejű fejsze, illetve 30 centiméternél hosszabb kézi fűrész.

Ha olyan tulajdonos - illetve erdőgazdálkodó - kér fakitermelési engedélyt, aki három éven belül megsértette az erdőgazdálkodási előírásokat, csak biztosíték ellenében kaphatja meg azt. A biztosíték az erdőfelújítást garantálja, és bankgarancia, hatósági vagy ügyvédi letétbe helyezett készpénz, államkötvény, illetve az állam javára bejegyzett jelzálogjog lehet. Az újraerdősítés végén visszajár a biztosíték 70 százaléka, majd a következő ellenőrzés után a maradék is.

A fakivágás alapdokumentuma az erdőgazdálkodási műveleti lap. A kivágott fát az ennek alapján kiállított szállítójeggyel lehet csak továbbítani. A hatóság a jegy meglétét ellenőrizheti. Az erdők gyalog, de csak a kijelölt úton - üdülési, sportolási és kirándulási céllal - ingyen látogathatók. Az erdő tulajdonosa követelheti az okozott kár megtérítését. Lovagolni és járművel közlekedni csak a kijelölt úton lehet. Egyes járművek erdei közlekedése korlátozható. A lovagló- és a kerékpár utakat úgy kell kijelölni, hogy nagyobb területi egységben összefüggő hálózatot alkossanak.

Kedvező bizottsági fogadtatás

Kis János, az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) főosztályvezetője a mezőgazdasági bizottság ülésén elmondta, hogy a tervezet kidolgozásakor fontos cél volt a felesleges bürokratikus terhek csökkentése. A főosztályvezető a tervezet egyik fontos újításaként kiemelte, hogy úgynevezett természetességi kategóriákat állítottak fel. Ennek alapján például alföldi, nem őshonos erdők esetében lazábbak a gazdálkodási feltételek, mint egy őshonos, nagy ökológiai értékkel bíró, hegyvidéki erdőnél. 

Kis János elmondta, hogy a tulajdonviszonyok változása az ágazatban nagyjából befejezettnek tekinthető. A tapasztalatok szerint a gazdálkodók nem a terület "lerablására" törekszenek, a túlzott kivágási félelmek nem igazolódtak be. A főosztályvezető beszámolt arról is, hogy mára letisztult egy gazdálkodási piramis. Eszerint több százezer erdőtulajdonos, néhány tízezer gazdálkodó, két-háromezer erdész szakember, végül a mintegy 350 fős erdészeti igazgatás építi fel az ágazatot. 2013-ig mintegy 70 milliárd forint állami forrás áll rendelkezésre erdőtelepítésre, és 22 milliárd forint erdőkhöz kötődő környezetvédelemre. Összességében 2013-ig az erdőgazdálkodás 120 milliárd forintra számíthat, tette hozzá.