Gyurcsány a kormány legnépszerűtlenebb tagja

A január 7. és 14. között, ezer fő megkérdezésével készült felmérés azt vizsgálta, hogy ha a választóknak volna lehetőségük a jelenlegi kormány átalakítására, kit hagynának a posztján és kit menesztenének. 
 
A kutatásból kiderült: a megkérdezettek nem tesznek egyenlőségjelet Gyurcsány Ferenc és miniszterei közé. Gráf József agrárminiszter például majdnem kétszer annyi támogatót (57 százalék) tudhat maga mögött, mint a miniszterelnök (30 százalék).
 
Összességében elmondható, hogy azok a tárcavezetők, akik elsősorban szakterületük kérdéseiben nyilvánultak meg, nagyobb elismerésnek örvendenek, mint a nagypolitika alakítói. Előkelő helyen végzett Göncz Kinga külügyminiszter (52 százalék), melyben nagy szerepet játszik a tárca jellege és a láthatatlanság. A fődiplomata hivatalánál fogva ugyanis nem részese a belpolitikai "adok-kapoknak". A népszerűbbek közé tartozik Szekeres Imre honvédelmi és Székely Tamás egészségügyi miniszter is.
 
Azonban az év elején hirtelen fontossá vált újabb megszorító intézkedéseket kommunikáló szociális, illetve pénzügyi tárcavezetők az utolsók között végeztek (30-40 százalék).
 
A vizsgálat szerint Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter sem erősítené az MSZP társadalmi bázisát (hiszen csak a megkérdezettek 41 százaléka tartaná a posztján). Fejlesztéspolitikai kormánybiztosként még kerülhette a nyilvánosságot, alacsony ismertségének köszönhetően maga választhatta meg szerepét, kulcsszerepben lévő miniszterként viszont már ő is felel a válságért. 
 
A kutatás szerint a kormányfőcserét kívánók magas aránya (70 százalék) és egyes miniszterek relatív népszerűsége azt is jelzi, hogy a MSZP részéről ésszerű lépés lenne egy új miniszterelnök kinevezése.
 
Érdekesség, hogy az elutasított kormányfő taktikája kevésbé népszerűtlen. Sőt, minden második válaszadó egyetért Gyurcsány Ferencnek azzal a felvetésével, hogy a Fideszt vezető Orbán Viktornak találkoznia kellene vele. Nem valószínű azonban, hogy a párbeszédet támogatók viszonylag magas aránya mögött csupán a magyar társadalom konszenzuspárti attitűdje áll. Bár a Fidesz-szavazók 40 százaléka is szorgalmazná a volt és a jelenlegi kormányfő beszélgetését, a kutatók szerint ők sokkal inkább a revánsot várják a 2006-os miniszterelnöki vitáért, melyet legtöbbjük ma méltatlan vereségnek tart.
 
A felmérés kitér Magyarország EU-tagságának megítélésére is. Noha azok a válaszadók vannak többségben, akik inkább előnyösnek érzik a csatlakozást (51 százalék), viszonylag jelentős számú megkérdezett nyilatkozott negatívan (35 százalék). Különösen a Fidesz-szavazók megosztottak a kérdésben: 40 százalékuk szerint Magyarország számára inkább hátrányos a tagság. A magát az "erős Európa" mellett elkötelező Fidesznek ezért szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy támogatóinak jelentős része nem sokra tartja az uniót - derült ki a közvélemény-kutatásból.