Tetszett a cikk?

Miután Gyurcsány Ferenc váratlanul nyilvánosságra hozta az általa preferált kormányfőjelöltek névsorát, a szabaddemokraták kiszivárogtatták, hogy semmiképpen nem támogatják Vértes Andrást, lényegében Glatz Ferencet sem. Surányit fenntartás nélkül elfogadnák, ő azonban – érezvén a döntés súlyát – még habozik. Az előrehozott választások lehetősége egyre közelebb kerül, annál is inkább, mert Gyurcsánynak már az MSZP frakciójával is egyeztetnie kell a jelöléseket, kezét megkötötték, pozíciója a párton belül is gyengülni látszik.


Mérvadó szabaddemokrata körökből a hvg.hu úgy értesült, hogy komoly feszültségek léptek fel Gyurcsány és SZDSZ-es tárgyalópartnerei között, miután a távozó miniszterelnök váratlanul nyilvánosságra hozta saját jelöltjeinek névsorát: Surányi György volt jegybankelnök, Glatz Ferenc akadémikus és Vértes András, a GKI elnöke szerepel listáján. SZDSZ-körökben hevesen ellenzik Vértes András jelölését, akit a korábbi kurzus haszonélvezőjének, súlytalan figurának tartanak.

Glatz Ferenccel szemben is komoly fenntartásaik vannak, különösen a tudomány terén felmutatott eredményeket hiányolják, ráadásul komolyan aggódnak, hogy a gazdasági kérdésekben nem túl járatos professzor mennyire tudja megnyugtatni a külföldi befektetőket. Az SZDSZ igaziból csak Surányi György mellett áll ki, elismerve szakértelmét, hírnevét itthon és a határokon túl.

Surányi kinevezése megnyugtatná a piacokat, ám ő - információink szzerint - még nem adott végleges

Kormányváltás - Olvassa el a legfrissebb híreket a hvg.hu-n!

© Stiller Ákos

választ. Tudatában van, mekkora felelősséggel jár ez a megbízatás, és felmérte a politikai nehézségeket. Például azt, hogy a szocialista képviselők egy csoportja kifejezetten ellenséges vele szemben, nem akarnak „bankár” miniszterelnököt.

Ráadásul Orbán Viktor rendkívül barátságos beszélgetést folytatott ugyan vele hétfő este, ám félre nem érthetően utalt arra, hogy bármennyire is becsülik az MNB volt elnökét, nem tudják támogatni kormányfői tevékenységét. Márpedig Surányi jelezte: a legnagyobb ellenzéki pártnak legalábbis hallgatólagos támogatása nélkül szinte lehetetlen feladatra vállalkozik. Ezért talán bele sem vág. Ugyanakkor óriási nyomás nehezedik rá, sokan csak benne bíznak, csak őt fogadnák el erre a 12 hónapra miniszterelnöknek egy szakértői kormány élén.

Surányi György, Vértes András, Glatz Ferenc

© MTI
Közben Gyurcsány helyzete saját pártján belül megingani látszik. Az MSZP-képviselőcsoportban az a döntés született, hogy a párt tárgyalódelegációjának minden javaslatát előzetesen egyeztetnie kell a frakcióval - tudta meg szocialista forrásokból az InfoRádió.

Nem véletlen, hogy Lendvai Ildikó kedden este már azt közölte e rádió Aréna c. műsorában, hogy az MSZP tárgyalódelegációja a szocialista frakcióval együtt tárgyal tovább az SZDSZ-szel a miniszterelnök-jelöltekről.

Békétlenség a pártban (Oldaltörés)

Nevük elhallgatását kérő szocialista politikusok arról tájékoztatták az InfoRádiót, hogy a szombati kongresszuson elért pillanatnyi lélektani győzelem óta jelentősen romlott a pártelnök pozíciója, és kifejezetten rossz a bizalmi viszony az újraválasztott elnök és az új összetételű elnökség többsége között. Sokan rossz néven vették, hogy Gyurcsány előbb tájékoztatta a kongresszuson bejelentett döntéséről az SZDSZ elnökét, mint saját párttársait.

Az SZDSZ azon követelése mögött, hogy "meghatározó MSZP-s politikusok ne legyenek tagjai az új kormánynak", sokan a leköszönőben lévő miniszterelnök aknamunkáját sejtik. Így ugyanis jelentősen szűkülhet több meghatározó, kormányzati szerepet vállalt szocialista politikus, például Kiss Péter, Szekeres Imre, Veres János vagy Gráf József politikai mozgástere, befolyása, szereplési lehetősége. Az elnökség tagjai nehezményezik, hogy az előre menekülő Gyurcsány teátrális visszalépésével a többi szocialista miniszter alól is ki akarja húzni a szőnyeget, miközben ő újraválasztott pártelnökként továbbra is az első vonalban politizálhat.

A szombaton megválasztott pártelnökségben nincsenek többségben a miniszterelnök hívei, és a frakció sem támogatja egyöntetűen. Szocialista források szerint így korántsem véletlen, hogy a szocialista vezetés ilyen sűrűn ülésezik. A párt meghatározó emberei ismét ellenőrzésük alá kívánják vonni a folyamatokat. Ezért már a hét végén igen szűkre szabták az MSZP-s tárgyalódelegáció mozgásterét, a hétfői frakcióülés pedig egyenesen úgy döntött, hogy bármilyen javaslathoz előzetes hozzájárulására van szükség. Így hiába vezeti Gyurcsány a delegációt, kötött mandátummal tárgyalhat csak.

Az is egyre kevésbé világos, hogyan lehetne egy külső, "szakértői" kormány által vezérelt megszorítások mögé megszerezni a szocialista képviselők folyamatos támogatását. Befolyásos vidéki polgármesterek és önkormányzati politikusok már korábban is hangot adtak annak az elképzelésnek, hogy egy előrehozott választás jobb lehetőséget nyújtana a szocialisták jelenlegi önkormányzati pozícióinak megtartásához, mint az elnyúló agónia, vagy a szocialisták nevéhez kötődő, radikális megszorításcsomag.

Egyre többen vélik úgy, hogy nincs veszíteni való, és az idő nem a szocialistáknak dolgozik. Az előrehozott választások igazi vesztese szerintük nem a szocialista párt, hanem Gyurcsány Ferenc lehet. Számos szocialistában felmerül a kérdés: ha újraválasztott elnökük egy kampányban nem alkalmas miniszterelnök-jelöltnek, akkor vajon hosszabb távon ő-e a legjobb választás a pártelnöki posztra? Két hét múlva, az MSZP újabb kongresszusán ez is napirendre kerülhet.

Közben a Fidesz változatlanul készülődik. Sajtótájékoztatón jelentette be Szijjártó Péter és Semjén Zsolt, hogy törvénymódosítással rövidítenék le az országgyűlési választások kiírásának határidejét. Így az európai parlamenti választásokkal egy időben az előrehozott országgyűlési voksolást is meg lehetne  tartani. A mostani jogi szabályozás szerint legkésőbb 72 nappal a választások előtt ki kell tűzni a szavazás időpontját, ez a határidő viszont csütörtökön lejár. Ha ezt a határidőt - a választási eljárási törvény módosításával 42 napra rövidítenék le, és erről kétharmados szavazással az Országgyűlés április 14-i vagy 20-i ülésén döntés születne, úgy június 7-én az ország egyszerre szavazhatna az európai parlamenti és a magyar országgyűlési képviselőkről.

Az előrehozott választás esélyei pedig egyre nagyobbak: ha az SZDSZ és az MSZP közötti tárgyalások csütörtökig nem hoznak eredményt, akkor a szabaddemokraták csatlakoznak a parlament feloszlatását sürgető fideszes indítványhoz – legalábbis ezt helyezte hétfőn kilátásba Fodor Gábor pártelnök.

hvg.hu/InfoRádió

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!