szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Kommentárban foglalkozott a romák elleni magyarországi támadásokkal szombati számában a Die Welt című német konzervatív lap.

A Krisztina Koenentől közölt, részben még a betiltások előtt készült kommentár szerint több demonstrációt is bejelentettek szombatra Budapesten, de "egyiknek sem tud igazán örülni az ember" - írta Koenen.

Az egyik egy megemlékezés Rudolf Hessről, Hitler helyetteséről, amit a magyar hatóságok betiltottak. A demonstrációt először a közlekedés akadályozására hivatkozva nem engedélyezték, "a náci felvonulás elleni egyértelmű állásfoglalás helyett - Magyarországnak erre kötelezettsége lenne az 1947-es párizsi békeszerződés szellemében" - áll a Die Welt kommentárjában.

A másik demonstrációt különböző baloldali csoportosulások szervezték, részben a jobboldali radikálisok ellen, "részben a magyarországi cigányokat közel másfél éve rettegésben tartó cigánygyilkosságok miatti tiltakozásul" - írta a szerző.

Krisztina Koenen rámutat: cigány szervezetek „államilag szankcionált rasszizmusról” beszélnek, egy polgárjogi aktivista a gyilkosságok hátterében meghúzódó felfogásról azt mondta, az azt szuggerálja, hogy „a cigányok idegenek, a társadalom szemete, amit el lehet takarítani”.

E széles körben elterjedt nézet ellen tüntetni jó dolog. "Kevésbé jó, hogy már megint a baloldaliak szólítanak tüntetésre, akik a jobboldali szélsőségesek rutinos ellenjátékosaiként maguk is fogékonyak szélsőséges nézetekre, ezért kevéssé hitelesek. Végre a magát polgárinak nevező néppártnak, a polgári Magyarország jelentős részét valóban képviselő Fidesznek kellene erőteljes tiltakozásra szólítania, hiszen csak a polgárság vethet véget a rasszizmus és az erőszak rémálmának" - áll a konzervatív német lap vendégkommentárjában.

Mindemellett a Fidesz "végre kizárta a koalíció lehetőségét a jobboldali radikális Jobbik párttal", Sólyom László köztársasági elnök pedig "végre robbanásig feszült helyzetről beszélt és a cigányok védelmére szólította fel a társadalmat" - mutat rá a szerző.

Írása végén Krisztina Koenen idézi Sólyom szavait, amelyek szerint ha nem lesz érezhető a szolidaritás, akkor valóban robbanásveszélyes helyzettel állunk szemben, majd megjegyzi: "helyes felismerés, akkor is, ha későn jött."
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Állambiztonsági kérdéssé válhat a székelyföldi magyar-roma konfliktus

Állambiztonsági kérdéssé válhat Romániában a székelyföldi magyar-roma konfliktus, miután több roma jogvédő szervezet kérte, hogy karhatalmi felügyelet alatt biztosítsák a Hargita megyei romák visszatérését otthonaikba - adta hírül csütörtökön az Új Magyar Szó című bukaresti napilap.

Csikász Brigitta Itthon

Miért oszlott fel a romagyilkos csoport? Nyomozói találgatások

A nyilvánosság révén szeretne a rendőrség véget vetni a romák elleni támadások egy éve tartó sorozatának - mondta Petőfi Attila, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) igazgatója. A társaság eleinte a házakra tüzelve próbált riadalmat kelteni, de elképzelhető, hogy több elkövető számára is vállalhatatlanná vált az ügy a nagycsécsi gyilkosság után.

MTI Itthon

Draskovics: nincs nyilvántartás arról, ki roma és ki nem

A rendőrségen nincs nyilvántartás arról, hogy ki roma és ki nem, ezt a törvény tiltja, „én pedig nem engedem, hogy bárki ilyen nyilvántartást vezessen” – jelentette ki Draskovics Tibor, rendészeti miniszter újságírói kérdésre, azt követően, hogy szerdán Bajnai Gordon kormányfőnél járt az országos rendőrfőkapitánnyal együtt.

MTI Világ

A Le Soir a magyar romaellenes támadásokról

A magyarországi romaellenes támadásokról közölt cikket a Le Soir című, francia nyelvű belga lap hétvégi számában. Az események kontextusát tárgyalva a cikk kiemeli azt is, hogy Vona Gábor, a Jobbik vezetője "a romakérdés megoldásáról" beszél.

Itthon

Romagyilkosságok: életszerű-e a titkosszolgálati szál?

Noha a titkosszolgálati államtitkár szerint a romák elleni támadásoknál "teljességgel kizárható" a külföldi titkosszolgálati szál, a Népszabadság úgy tudja, a hírszerzés is beszállt az orgyilkosok után indított hajtóvadászatba. Néhány politikus Szlovákia felé mutogat, állítva: a kilencvenes években a szlovák titkosszolgálat megbízásából már robbantgattak Magyarországon. A szakértői vélemények ugyanakkor megoszlanak arról, van-e bármilyen realitása annak, hogy idegen érdekeket sejtsünk a romák elleni támadások mögött.