„Óracserére jöttek hozzánk az áramszolgáltatótól, fel sem merült bennünk, hogy valami probléma lehet. A kiérkezők a mérő dobozának horpadására mutatva megkérdezték, hogy machináltuk-e. Mondtuk, hogy nem. Az órát és a dobozt leszerelték, elvitték, és ötszázezer forintos számlát kaptunk. Az ügyvéd, akihez fordultunk, azt mondta, esélyünk sincs bizonyítani, hogy nem nyúltunk az órához, inkább kérjünk részletfizetést” – meséli egy ötvenes baranyai házaspár, akik a mai napig értetlenül állnak az eset előtt.

A gáz- és áramlopásnak sok kifinomult és kevésbé cizellált módja létezik, de arra az estre is van példa, amikor vétlen ügyfelek kényszerülnek a szolgáltató által kikalkulált – elmaradt befizetésből és kötbérből álló – százezreket befizetni. Utóbbi esetekben – ahogy a fenti példa is mutatja – a fogyasztónak vajmi kevés lehetősége van arra, hogy megússza a büntetést.

„Ha egy szolgáltató azt vélelmezi, hogy rosszhiszeműen áramot vagy gázt lopott valaki, akkor gyakorlatilag esélytelen annak bizonyítása, hogy nem történt ilyesmi” – mondja lapunknak Szép Gábor, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szóvivője. Az ilyen vitákban gyakran felkeresett békéltető testületekben is dolgozó civil azt meséli, több olyan esettel is találkozott már, amikor teljesen életszerűtlen esetben kötötte az ebet a karóhoz a szolgáltató – ha egyáltalán megjelent a békéltetésen. Tapasztalatai szerint a szolgáltatók nem nagyon hajlanak az egyezkedésre, olyan esetekben is rosszhiszeműséget feltételeznek, amikor például maga a tulaj hívja ki őket, hogy valami nincs rendben.

© sxc.hu

Arra is volt példa – a fogyasztóvédő beszámolója szerint –, hogy az alatt az idő alatt szerelték le a mérőóra dobozát, amíg beküldték az idős tulajdonost a papírokért, majd visszatértekor már csak annyit közöltek vele, hogy külsérelmi nyomot láttak, így levették a dobozt. Egy esetben úgy sikerült mérsékelni a kirótt, elmaradt fizetés címén követelt pénzt, hogy az ügyfél bizonyította, néhány héttel korábban óraleolvasó járt nála, s ha lett volna rendellenesség, azt már akkor észlelnie s jeleznie kellett volna. Arra a kérdésre, hogy esetleg az óracsere előtti és utáni, változatlan fogyasztást jelző érték nem írhatja-e felül a szolgáltató állítását, Szép Gábor azt mondja: érvelni lehet ugyan ezzel, de ritka, hogy emiatt a szolgáltató revideálja korábbi döntését. „A szolgáltatók gyakran hatóságként viselkednek, s ha valakiről azt állítják, hogy gázt vagy áramot lopott, akkor szinte lehetetlen bizonyítania, hogy nem tett semmit a mérőórájával” – magyarázza.

A szolgáltatók persze másként látják. „A célunk az, hogy az ügyfél a fogyasztott mennyiség után fizessen, bármi is okozta a mérő rendellenes működését. Ha egy órában egy baltanyelet találunk, akkor egyértelmű tény, hogy valamit csináltak vele a tulajdonosok annak érdekében, hogy kis összegű számlát kapjanak. Ilyenkor egyrészt az elmaradt fizetés és az erre számolt kötbér a mi követelésünk, amit adott esetben polgári peres úton követelhetünk, s ha egyértelmű az óra manipulációja, akkor ismeretlen tettes ellen is feljelentést teszünk” – foglalja össze Boross Norbert kommunikációs igazgató az ELMŰ eljárását. 

Bár nem tudják a fogyasztó közvetlen felelősségét megállapítani, „ezzel szemben az eljárásokban és az üzletszabályzat alapján megállapítható a felhasználó objektív felelőssége, amely szerint a tulajdonában lévő fogyasztásmérő állagának megőrzése a felhasználó feladata és felelőssége” – ezt már a Dél-magyarországi áramszolgáltatók (DÉMÁSZ) tudatta lapunkkal, amikor arról érdeklődtünk, milyen lehetőségei vannak az ügyfélnek állítása bizonyítására olyan esetben például, ha jogtalannak érzi a kirótt összeget. A mérőért viselt teljes felelősség tehát a tulajdonosé, akár szándékos manipuláció, akár figyelmetlenség miatt észlelnek a mérőórán vagy annak dobozán elváltozást.

© Horváth Szabolcs

A szolgáltatók ellenőrei az órát és a dobozát leszerelik, ha sérülés, beavatkozás jelét észlelik. Ennél az aktusnál jelen kell lennie a tulajdonosnak. A leszerelt darabokat egy dobozba helyezik, lepecsételik és jegyzőkönyvet készítenek a történtekről, amit a tulajdonos vagy aláír vagy nem. A dobozt beszállítják a szolgáltatóhoz, ahol szakértő és a behívott ügyfél jelenlétében megvizsgálják, aminek alapján határozatot hoznak. Amennyiben ezzel az ügyfél nem ért egyet, saját szakértőt is hívhat. Ha a szolgáltatónak és a fogyasztónak – és/vagy szakértőiknek – nem sikerül megegyeznie, akkor polgári peres útra is terelhetik az ügyet, ez esetben a bíróság dönt arról, hogy jogszerűen zajlott-e a vizsgálat.

A szolgáltatók üzleti szabályzata rögzíti, hogy milyen esetekben mi módon kell eljárni – ezt a szabályzatot a vonatkozó törvényi szabályozásokat is figyelembe véve a Magyar Energia Hivatal hagyja jóvá. S hozzájuk lehet fordulni akkor is, ha a fogyasztó nem fogadja el a szolgáltató döntését. Kérheti még békéltető testület közreműködését is, s végső esetben bíróságra kerülnek az ügyek. Ezeket a pereket általában a szolgáltatók nyerik – ahogy ezt a megkérdezettek jelezték is.

„A legtöbb esetben a javunkra döntött a bíróság. Az ügyfél – aki mondjuk tényleg ártatlannak tűnt – nagyon nehéz helyzetben volt, mert nemigen volt olyan eszköz a kezében, amellyel az igazát tudta volna bizonyítani” – mondta hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő jogász, aki néhány évvel ezelőtt egy gázszolgáltató jogi képviseletét látta el. Szerinte abban az esetben sem számíthatott kedvező döntésre egy ügyfél, ha például lakást vett, s az átvételére kihívta ugyan a szolgáltató embereit, azok viszont nem jöttek, csak bekérték az ott aláírt jegyzőkönyvet. Később viszont kiderült, hogy az órát manipulálták, így a fogyasztás nem a tényleges adatokat tükrözte. „Ilyenkor a szolgáltató azt perli, akivel neki szerződése van az adott helyen, vagyis a jelenlegi tulajdonost. Utóbbi pedig dönthet úgy, hogy perli a korábbi lakástulajdonost az elszenvedett kárért” – magyarázza forrásunk, hozzátéve, az ügyfelek általános védekezése az volt, hogy nem tudtak róla, nem nyúltak az órához.

„Cáfolom, hogy ne lenne kielégítő a szabályozás, az esetek kivizsgálásának körülményei során is szakértőkkel dolgozunk, ugyanakkor az elsődleges célunk, hogy a fogyasztó kifizesse az általa elhasznált áramot” – reagált az ELMŰ kommunikációs igazgatója a hvg.hu-nak, amikor arról kérdeztük, nem kellene-e nagyobb mozgásteret adni a fogyasztónak állítása bizonyítására. Szerinte a legtöbb esetben triviális jelei vannak annak, hogy mi történt, s az esetek többségében nem szociális okok magyarázzák az áramlopást, hanem vállalkozásuk vagy a fűthető garázs kedvéért keresnek a fogyasztók kreatív szakikat, akik viszont a munka elvégzése után eltűnnek, így helytállni a kárért a tulajdonosnak kell. „Szociális ügyekben maximális, lopásnál viszont zéró toleranciát gyakorlunk” – fogalmazott, hozzátéve: jól meg tudják határozni egy ingatlan nagysága és a benne élők száma alapján, hogy mekkora fogyasztása lehet a háztartásnak.

Az ELMŰ-höz hasonlóan a DÉMÁSZ is azt közölte lapunkkal, hajlanak a megegyezésre, s arra is van mód, hogy a kirótt kötbért csökkentsék vagy elengedjék. Az elmaradt és vélelmezett fogyasztást viszont a szolgáltatók – akár szándékos, akár vétlen az ügyfél – követelik. A Fővárosi Gázművek esetében viszont nincs mód a kötbér mérséklésére – tudatta a szolgáltató, igaz, részletfizetésre azért adnak lehetőséget.