Az ügy előzménye, hogy az egyszer már elfogadott törvényt Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, ezért került sor az ismételt szavazásra. Sólyom László egyik fő kifogása a törvény ellen az volt, hogy az az alapján lebonyolítandó 2011-es népszámlálás kérdései között nem szerepelne a vallási hovatartozásra irányuló kérdés. Bár a hétfő este elfogadott törvény módosult az eredeti változathoz képest, a vallásra vonatkozó kérdés ezúttal is hiányzik belőle.

A Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottság fideszes elnöke, a kérdésben a legnagyobb ellenzéki párt álláspontját vivő Balog Zoltán még a végszavazás előtt lapunknak azt mondta: bár pártja az előző, október 5-i végszavazásnál tartózkodott, most a Fidesz és a KDNP nemmel szavaz. Nagyjából így is történt, de a fideszes Font Sándor, Nagy Sándor, Selmeczi Gabriella és V. Németh Zsolt, valamint a kereszténydemokrata pártelnök-frakcióvezető, Semjén Zsolt megszavazta a törvényt.

„Ha jövőre mi adjuk a kormányzati többséget, akkor meg is fogjuk változtatni a törvényt. Hiába a szocialisták megátalkodottsága – erre nem tudok mit mondani, ez tényleg egyszerűen nevetséges, semmi indokuk nincs arra, hogy ne kerüljön bele a vallási kérdés –, egy olyan törvényt fogunk alkotni, amelyben természetesen szerepelni fog ez a kérdés” – fogalmazott. Hozzátette: a válaszadás hangsúlyozottan önkéntes és névtelen lesz. Balog úgy vélte – mint azóta kiderült: helyesen –, hogy a parlamenti többség elfogadja a törvényt. 

A vallási hovatartozásra vonatkozó kérdéssel szembeni szocialista ellenállás minden bizonnyal a kormánypárt azon félelmének tudható be, hogy a Fidesz vezette kormány nem az egyszázalékos fölajánlásokkal, hanem a népszámlálási adatokkal arányosan támogatná az egyházakat. Éppen ezért Balognak felvetettük, nem lett volna-e bölcsebb a törvényt úgy megfogalmazni, hogy abban szerepeljen a vallási kérdés, de egy passzus zárja ki az adatok egyházfinanszírozásra való fölhasználását. „Ez két teljesen különböző dolog. A szocialisták semmiféle, ezzel kapcsolatos kezdeményezést nem kezdeményeztek sem velünk, sem az egyházakkal. Teljesen abszurd, hogy azért ne kérdezzünk meg valamit a népszámláláson, mert majd arra valaki hivatkozni fog. Ezzel a logikával a fogyatékosságokra se kérdezzünk rá, mert majd a fogyatékosoknak túl sok támogatást kell adni.” - vélekedett Balog.

A hvg.hu-nak ugyancsak nyilatkozó Fogarasiné Deák Valéria, az Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottság szocialista alelnöknője ugyanakkor úgy látja: Sólyom Lászlónak több kifogása volt az elfogadott, de ki nem hirdetett törvénnyel kapcsolatban és a vallási kérdés hiánya csak az egyik ezek közül. Portálunk azon kérdésére, hogy miért ódzkodik a kormánypárt annyira a – hangsúlyozottan névtelen és önkéntes – vallási kérdéstől, hogy még az államfői alá nem írás után sem hajlandó azt a törvény részévé tenni, míg a fogyatékosságra és a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdés szerepel a törvényben, a bizottsági alelnöknő úgy felelt: „A fogyatékosság kérdésében az érintetteket képviselő érdekvédelmi szervezetek egyetértenek azzal, sőt: ők kérték, hogy a rájuk vonatkozó kérdés szerepeljen a népszámláláskor. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek szintén egységesen kérték a rájuk vonatkozó kérdést, az egyházak azonban megosztottak voltak ebben a kérdésben. Attól, hogy a válaszadás önkéntes és anonim, van számos olyan egyház, amelyek nemhogy nem kérte, hanem határozottan ellenezte a kérdést.”

Szerinte hiába támogatta a vallási kérdést a több mint öt és félmilliós katolikus és a több mint másfélmilliós református egyház, ebben a helyzetben nem lehet a többségi elvet alkalmazni – még ha a többség több mint kétharmados, akkor sem. „Az emberi és a szabadságjogokat akkor kell igazán védeni, ha a védendők kisebbségben vannak” – vélte. A kormánypárti politikusnő attól tart, hogy – mint ahogy azt 2001-ben a Fidesz tervezte – egy esetleg hatalomra jutó Fidesz-kormány a népszámlálási adatokra hivatkozva osztja el a kiegészítő egyháztámogatási pénzeket. Portálunk már említett fölvetésére, miszerint ezt nem lehet-e úgy kiküszöbölni, hogy a törvény egy záradékkal kizárná a népszámlálás adatainak egyházfinanszírozási célokra történő fölhasználhatóságát, Fogarasiné azt mondta: a statisztikai törvény tiltja a népszámlálási adatok ilyetén történő fölhasználását, de 2001-ben „ez nem zavarta az akkori kormányzatot és a parlamenti többséget”. Az alelnöknő attól tart – a Balog Zoltán által elmondottak alapján nem alaptalanul –, hogy, amennyiben a Fidesz alakít 2010-ben kormányt, az új kormánytöbbség a népszámlálási törvényt még a 2011-es népszámlálás előtt meg fogja változtatni.

Szegő Péter