A bizottsági ülésen nem vett részt a meghívott volt kormányfő, Gyurcsány Ferenc és az egykori pénzügyminiszter, Veres János. A volt miniszterelnök a bizottsági elnökhöz írt levelében azt írta, hogy hivatalos külföldi meghívásnak tesz eleget, de ha nem lenne külföldön, akkor sem menne el. Veres pedig egyéb programra hivatkozva mentette ki magát – mindenesetre őt meg nem erősített forrásaink szerint látták a bizottsági ülés idején a Parlament melletti villamosmegállóban. Szintén nem vett részt a két SZDSZ-es bizottsági tag, Horn Gábor és Kóka János. Ugyancsak nem volt jelen a közelmúltban politikai öngyilkosságot elkövetett fideszes bizottsági tag, Mádi László.

Egy jogerős bírói döntés nyomán kiderült, hogy 2006-ban Veres János pénzügyminiszter és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem adott valós képet az ország állapotáról – adta meg a bizottsági ülés alaphangját Varga Mihály, a testület fideszes elnöke. A szocialista politikusok felől jövő folyamatos zaj közben az ellenzéki politikus azt mondta: a jogerős bírósági ítéletből kiderült, hogy a valós államháztartási adatokat csak a 2006-os választások után hozták nyilvánosságra, vagyis manipuláltak. Varga szerint ez az adateltitkolás csak szándékosan történhetett és fölmerül a büntetőjogi felelősség kérdése is. Hozzátette: a pénzügyi kormányzat ezzel a lépéssel „növelte az ország kockázati felárát”. Az ügyben a Fidesz följelentést tett – hangsúlyozta Varga.

Az ülés elején Keller László, szocialista bizottsági tag képviselők ügyrendi javaslatot tett: tartsanak ötperces szünetet, mely alatt osszák ki a följelentés – ekkor még nem nyilvános – szövegét. Ezt a javaslatot a fideszes Szíjjártó Péter „szimpla időhúzásnak” minősítette, hozzátéve, hogy „ennek a színjátéknak semmi értelme”, de a kormánypárti többség tizennégy igennel, szemben az ellenzék tizenegy nemjével és két tartózkodásával elfogadta az ügyrendi javaslatot.

A bizottsági ülésre meghívták Oszkó Péter pénzügyminisztert is, aki azonban nem jött el. A Pénzügyminisztériumot Katona Tamás államtitkár képviselte, aki úgy látta: a Fővárosi Ítélőtábla decemberi ítélete szerint sem adateltitkolásról, sem adathamisításról nincs szó. Az államtitkár arra hívta föl a figyelmet, hogy egy 2006. január 17-én tartott sajtótájékoztatón prognosztizálta első negyedévre vonatkozó államháztartási hiányt. „Egy prognózis pedig vagy beválik vagy nem” – tette hozzá, majd sok-sok fideszes prognózist idézett az 1998 és 2002 közti időszakból, amelyekben a Fidesz jól mellélőtt.

Bagó Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese – a meghívott KSH-elnök, Belyó Pál szintén nem volt jelen – szerint a Fővárosi Ítélőtábla arról döntött, hogy a KSH előzetes jelentése közérdekű adat. Erről korábban semmilyen szabályozás nem volt. Azt mondta: a KSH ezt tiszteletben tartja és ezeket a jelentéseket már kitette saját honlapjára. Hozzáfűzte: a KSH jóhiszeműen és az európai gyakorlatnak megfelelően járt el.

Az ülésre ugyancsak meghívott Langmár Ferenc Fidesz-közeli újságíró  – aki azt a pert indította, melyben decemberben a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen elmarasztalta a KSH-t – szerint Katona Tamás mellébeszélt. Szerinte „egy nagyon fontos csúsztatás van”, mert nem mindegy, hogy mikor és hogy hoznak nyilvánosságra államháztartási adatokat.

Azt ezt követő, a Fidesz és az MSZP közötti adok-kapokban Szíjjártó Péter Veres Jánosnak egy 2006. június 8-án tartott sajtótájékoztatón elhangzott mondatait idézte: „Eddig azt kérték rajunk számon, miért nem az igazat mondjunk. Ezek most azok a számok, amelyek a valóságot tükrözik.” Tehát – Szíjjártó szerint – az akkori pénzügyminiszter „maga ismerte be, hogy hosszú hónapokon, akár éveken keresztül nem a valós számokról beszélt a kormányzati propaganda”.

Varga Mihály a nyugdíjügyben tett nyilatkozatának köszönhetően nehéz helyzetbe került, de ő – Mádi Lászlóval ellentétben – „kapott egérutat” – riposztozott Keller László, aki szerint a Fidesz pedig letért a szakmaiság útjáról és az ellenzéki pártot hidegen hagyja a szakmai jelentés. „A két hete a Fidesz által fújt lufi most kipukkadt” – tette hozzá. 2001. január 1-től miért anullálta a Fidesz az államháztartási törvényt? – tette föl a napirendtől eltérve a költői kérdést Keller.

Ez ment egy darabig, közben Varga Mihály sajtótájékoztatót tartott, ahol közölte: bebizonyosodott, hogy 2006-ban nem valós adatokat közöltek az államháztartás adatairól. Szerinte ez Langmár kijelentéseiből egyértelműen kiderült, a Veres Jánostól elhangzott idézetekből szintén. A hvg.hu kérdésére a Varga mögött álló Szíjjártó azt mondta: a Fidesz honlapján fél órán belül olvasható lesz a feljelentés – mint a fönti link mutatja, ezt az ígéretét a Fidesz betartotta.

Varga Mihályt a hvg.hu arról kérdezte: tekintettel arra, hogy az adateltitkolás vádja nem új keletű, hanem már 2006-ból datálódik – miért csak most, a választási kampányban veszik azt elő. Úgy felelt: „Most jött ki a jogerős bírósági ítélet. A Fővárosi Ítélőtábla jogerős bírósági ítéletben kimondta, hogy adatokat, amelyeket eltitkoltak korábban, nyilvánosságra kell hozni.” Arra, hogy ez büntetőjogi következménnyel járhat-e, Varga úgy felelt: „Szerintem járhat. Nem vagyok jogász. Ennek megítélése az ügyészség és a bíróság dolga lesz. […] Mi egy dolgot tehetünk, az állampolgárok érdekében följelentést teszünk ebben az ügyben.” Arra a kérdésre, hogy miért akarja a Fidesz levetetni az MSZP választási listájáról Gyurcsány Ferencet és Veres Jánost – tekintettel arra, hogy a fentieket figyelembe véve inkább visznek, mint hoznak szavazatokat, nem az a jó a Fidesznek, ha Gyurcsány és Veres rajta van a mostani kormánypárt listáján? „Nekünk jó, de az embereknek nem jó. A embereknek nem jó, ha közérdekű adatokat eltitkoló politikusok a listán vannak. Ezek az emberek valószínűleg be fognak kerülni az Országgyűlésbe. Nem hiszem, hogy bármilyen törvény- vagy jogszabálysértés eltitkolása az MSZP érdeke lenne” – felelt a volt pénzügyminiszter.

A hvg.hu-nak ugyancsak nyilatkozó Keller Lászlót arra kértük, hogy kommentálja a bizottsági vitában a fideszes politikusok által hangoztatott Veres János-idézeteket. „Végighallgattam a fideszes képviselők tolmácsolásában Veres János mondatait. Ezek az idézetek a Fidesz vádjait egyáltalán nem támasztották alá. Veres János Őszödön programról beszélt és itt, amikor fölolvasták Veres őszödi beszédének részleteit, akkor ez jött vissza” – vélte az MSZP ökle. „Amit itt, a bizottsági ülésen beolvastak, az egyértelműen arról szólt, hogy az akkori kormánynak, illetve neki volt egy elképzelése, amely programról nem akart a széles nyilvánosság előtt beszélni. De ez nem azt jeleni, hogy a tényadatok nem valós adatok lettek volna. Azt a programot nem akarta nyilvánosságra hozni, amelyen dolgozott. Megjegyzem, hogy lassan itt lesz a nyakunkon a konkrét választás és egyáltalán nem ismerjük a közvélemény-kutatások szerint győzelemre esélyes pártnak az ezzel kapcsolatos elképzeléseit, magyarul a programját.” Arra a kérdésre, hogy Hagyó Miklós után Veres Jánost is zárójelbe teszi-e az MSZP, mert szerepeltetése kontraproduktív lehet az MSZP számára, Keller úgy felelt: „Még egyszer: világosan kiderült a bizottsági ülésen, hogy semmiféle adatot nem hamisítottunk meg és semmiféle adatot nem hallgattunk el. Megfelelő időben nyilvánosságra lett hozva.”

Szegő Péter