Mint az elfogadott a törvénymódosítás általános indoklása kifejti: számos egyént vagy éppen jogi személyt az élet számos területén jogsértés ér, ám nehézségbe ütközik a jogérvényesítés, mert magasak a perköltségek, vagy éppen a sérelmet elszenvedők társadalmi státusza nem teszi lehetővé a jogorvoslást. Különösen gyakran szegik meg a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó, illetve a versenyjogi vagy a környezetvédelmi szabályokat.

Magyar Bálint

Túry Gergely

Csoportos keresetindítással  a jogorvoslatot keresőknek nagyobb esélyük van, hogy érdekeiket érvényesíteni tudják. Magyar Bálint volt oktatási miniszter a hvg.hu-nak elmondta, a rendszerváltás alapvetően az elnyomás és a kiszolgáltatottság nagy rendszereit bontotta le. Megszűnt a politikai diktatúra, megszűnt az állam monopóliuma a gazdaság területén, többpárti parlamentáris rendszer és szabad piacgazdaság jött létre. Magyar szerint ugyanakkor az elmúlt húsz év nem számolta föl a kiszolgáltatottság kis köreit. Ezekben a körökben az atomizált helyzetben lévő állampolgár kiszolgáltatott a nagy szervezetekkel szemben, beleértve a közigazgatást, a közszolgáltatásokat, illetve az áruházláncokat, bankokat, energiaszolgáltatókat. Az SZDSZ volt elnöke szerint bár törvények próbálják védeni az állampolgárt, de a jogérvényesítés eszközei kevésnek bizonyulnak, ha pusztán állami ellenőrzéshez kapcsolódnak. Magyar szerint nem véletlen, hogy a nyugati jogrendszerekben létezik az actio popularis, illetve a class action intézménye: ezek alapján bármilyen állami vagy magánszolgáltatás fogyasztói, illetve az őket képviselő civilszervezetek közösen tudnak érdekeik védelmében föllépni.

A hvg.hu arra volt kíváncsi, hogy a törvény szövegében többször is szereplő csoport kifejezés hány főt jelent. Magyar szerint a csoport – például egy kisebb faluban, szegregáció elleni föllépés esetén – lehet pártucat fős, de nagy szolgáltató cégek esetén akár többszázezres is. „Természetesen minden ilyen törvénynek, mint a demokrácia egészének van egy tanulási folyamata, amelyben a bírói gyakorlat beáll arra, hogy a törvény miképp érvényesül” – tette hozzá a Szabad Demokraták Szövetségének volt elnöke.

 Nem áll-e fönn annak veszélye, hogy a polgári perrendtartásról szóló törvény ilyetén módosítása ahhoz hasonló perek sorozatát generálhatja, mint amely Chicagóban várhatóban elindul a közeljövőben a Magyar Államvasutak ellen? – tettük föl a kérdést Magyarnak. „A bíróságnak elég mérlegelési joga van fölmérni, hogy jogosak-e az ilyen típusú igények.” Hozzátette: nemcsak a konkrét ügyekben megszülető ítéletek miatt fontos a csoportos keresetindítás intézménye, hanem azért is, mert ezek a perek átalakítják a magatartást a bepereltek részéről: érzékenyebbek lesznek a korrekt játékszabályok iránt és az erőfölényből adódó visszaélés iránt érzett késztetés jobban korlátok közé szorítható.

A jogszabály megalkotásáról Magyar azt mondta: a szakmai munkát Kende Tamás nemzetközi jogász indította el, aki a nemzetközi példákat áttekintve dolgozta ki javaslatát, majd az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakemberei is közreműködtek ennek megalkotásában.

Politikai jövőjéről a húszévnyi képviselőség után az Országgyűlésből távozó Magyar Bálint kitérően válaszolt: „Egy húszéves korszakot lezártam és most kezdődik egy újabb húsz év. Az ember néha vált életében.”

Szegő Péter