A német üzleti és politikai napilap bécsi tudósítója, Stefan Menzel úgy vélekedett, hogy a magyarországi választások − az általa jósolt jobbratolódással − hatással lehetnek a szomszédos országokra. A vállalkozók attól tartanak, hogy kiszámíthatatlan politikusok érvényesülnek − tette hozzá az újságíró. A választások kihatással lehetnek az Európai Unió egész keleti szegélyére. A „kis ország” ugyanis földcsuszamlás előtt áll. Az Orbán Viktor vezette konzervatív Fidesz megszerezheti a szavazatok kétharmadát, és ezáltal alkotmánymódosító többséghez juthat. A tudósító szerint amennyiben Budapesten egy kétharmados többséggel rendelkező, egypárti kormány kerül hatalomra és erőteljesebben játssza ki a nemzeti kártyát, az hatással lehet a szomszédos államokra.

A nacionalizmus reakcióként szintén nacionalizmust vált ki − fogalmazott Menzel, úgy vélekedve, hogy ez az aggodalom terjed nyugati bankárok és vállalkozók körében. Továbbá az attól való félelem, hogy Kelet-Európában tekintélyelvű kormányok kerülnek hatalomra. Vlagyimir Putyin Oroszországban bemutatta, hogy mindez hogyan működik - írta a Handelsblatt.
 
A lap szerint a magyarországi választások kimenetelének következményei a leghamarabb valószínűleg Szlovákiában lesznek érezhetők. Nem csupán az ottani magyar kisebbség miatt, amellyel kapcsolatban a Budapest és Pozsony között már a múltban is gyakori volt a nyilatkozatháború. Nem sokkal később a szlovákok is az urnákhoz járulnak, júniusban ugyanis új parlamentet választanak. Ha Budapesten kemény hangok hallatszanak majd el Szlovákia irányába, az természetesen azonnal kihatással lehet a szlovák választási eredményre - vélte a tudósító, utalva arra, hogy a múltban a pozsonyi kormányok is előszeretettel játszották ki a nemzeti kártyát. Amennyiben a magyarországi "ellenoldal" agresszívabb válik, Szlovákiában is megfelelő reakcióval kell számolni − fűzte hozzá.
 
A politikai stabilitás kérdéseket vet fel Romániában is − írta Menzel, emlékeztetve arra, hogy a bukaresti kormány a közelmúltban csak az utolsó pillanatban menekült meg a bukástól. A magyar kisebbség miatt a múltban Románia és Magyarország között is volt nyílt vita. Ezért a román kormány éppen úgy jobbra tolódhat, ha a budapesti hangok keményebbé válnak.

Magyarország jövőbeni miniszterelnöke, Orbán Viktor már jelezte, miként képzeli a kormányzást − fogalmazott a cikkíró, aki szerint Orbán nem egy törvényhozási időszakra, hanem leginkább a következő 15 vagy 20 évre akar a hatalomban berendezkedni mint miniszterelnök. Mivel negyvenes éveinek közepén jár, ehhez a megfelelő életkorral rendelkezik − írta Menzel, aki szerint a választások után a magyar belpolitikában nem éppen nyugodt időszak várható. A jövendő kormánypárt, a Fidesz máris megfenyegette a szocialistákat, hogy a kormányzás idején tanúsított "társadalomellenes magatartásukért" a törvény előtt fogja elszámoltatni őket. A fontos állami hivatalokba természetesen Fidesz-hívek kerülnek, így a Nemzeti Bank elnökének is aggódnia kell hivataláért − vélte a tudósító.

A lap szerint Magyarországon máig is létezik egy olyan erős politikai áramlat, amely még mindig nem volt képes belenyugodni az I. világháború következményeibe. Akkor Magyarország területének és lakosságának nagy része a szomszédos államokhoz került - írta a tudósító, aki szerint a Fidesz tudni fogja, miként használja ki a lakosságnak ezt az alaphangulatát. Egy nemzeti irányultságú politikával gyorsan lehet pontokat szerezni − írta Menzel, hangoztatva, hogy mindez nem kerül pénzbe, ami jó a szűkös költségvetés szempontjából. Gazdaságpolitikai téren ugyanis az új Fidesz-kormánynak sem lesz különösen nagy mozgástere.

Végezetül a Handelsblatt úgy vélekedett, hogy még van lehetőség a jobbratolódás megakadályozására az egész térségben. Ennek érdekében a közeli jövőben különleges felelősség hárul az Európai Unióra és a nagy tagállamokra. Elő kell segíteniük azt, hogy az unió keleti szegélyén ne keletkezzenek új nemzeti tűzfészkek − írta a tudósító, aki szerint gazdasági téren valószínűleg vannak a nyomásgyakorlásnak olyan eszközei, amelyek lehetővé teszik ennek elkerülését. 

"Egy konzervatív politika abszolút rendben van, de mindennek megvannak a maga határai. Európának nincs szüksége arra, hogy visszatérjen a  már régóta halottnak mondott nacionalizmushoz" − fogalmazott a német lap tudósítója.