A Fidesz kétharmados többségének veszélyeire figyelmeztető kampány nem volt eredményes, az első fordulós szavazati arányok lényegében megismétlődtek - összegezte a vasárnapi választás tanulságait Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője az MTI-nek. A politológus elmondta, az MSZP és a Jobbik szavazói a Fidesz-szimpatizánsoknál kevésbé voltak motiváltak, és azokban az egyéni választókerületekben, ahol a Fidesz biztosnak tűnő győzelme miatt nem volt valódi tétje a voksolásnak, sokan közülük otthon maradtak. 

A Nézőpont Intézet elemzője hangsúlyozta: az alkotmányozó többség nagy felelősséget ró a Fideszre, a pártnak a ciklus végén el kell számolnia azzal, hogy mihez kezdett a felhatalmazással. A szocialista pártról szólva Szomszéd Orsolya közölte: az elnökség lemondása az első, de nem az egyedül szükséges következménye az eredménynek. A személyi változásoknál sokkal fontosabb az új politikai stratégia kidolgozása - mondta, hozzáfűzve, hogy egyelőre nem látszik, ki lehetne Mesterházy Attila kihívója, ezért a listavezetőnek "addig kell lépnie, amíg nem alakul ki ellentábor vele szemben". 

KDNP: valódi támogatottság nélkül

A második forduló "szinte az unalomig a várakozások szerint alakult" Filippov Gábor szerint. A Progresszív Intézet MTI-nek nyilatkozó munkatársa szerint jól jellemzi a választást, hogy a második fordulóban a legnagyobb izgalmat már nem az országos eredmények, hanem olyan epizódok okozták, mint például Szanyi Tibor és Szalay Péter párharca. 

A politológus elmondta: a választók a Fidesz-KDNP szövetséget parlamentáris demokráciákban szokatlanul nagy, alig korlátozott hatalommal ruházták fel. Filippov Gábor hozzáfűzte, hogy bár 1994 és 1998 között az MSZP és az SZDSZ együttesen a most a Fidesz által megszerzettnél nagyobb parlamenti támogatottsággal rendelkezett, a Horn-kormány mozgásterét korlátozta a koalíciós partnerrel való egyeztetési kötelezettség. Ezzel szemben a KDNP "valódi társadalmi támogatottsággal nem rendelkező, a Fidesz hátán a parlamentbe jutott kispártként" valószínűleg nem fog problémát okozni a kormányfőnek - jelentette ki. 

A politológus szerint bár a kampányban indokolt volt a kétharmad ügyének napirenden tartása, az alkotmányozó többség valóban olyan régóta megoldatlan problémák megoldásához ad szabad kezet, mint az önkormányzati reform vagy a párt- és a kampányfinanszírozás, a Fidesz kormányzásának valódi mércéje az lesz, sikerül-e a gazdasági növekedést beindítania, munkahelyeket teremtenie. "Névváltoztatással vagy anélkül, régi arcokkal vagy közepesen régiekkel, de meg kell mutatniuk az önmagukat baloldaliként meghatározó választópolgároknak, miért lesz érdemes előbb vagy utóbb az MSZP-re szavazniuk" - foglalta össze Filippov Gábor a szocialista párt előtt álló kihívást. 

A Progresszív Intézet munkatársa szerint bár az MSZP konstruktív ellenzékiséget ígér, nem kizárt, hogy képviselői engednek "az olcsó népszerűségszerzés legkézenfekvőbb módjának: a mindent tagadó demagógiának", amely a szocialisták kormányzásával szemben is hatékonynak bizonyult - mondta. A politológus úgy véli, hogy amíg az LMP-nek az MSZP padlóra kerülése esetén esélye nyílhat a hagyományosan szocialista szavazóbázis egy részének magához vonzására, kérdéses, hogy a Jobbik pusztán "az elégedetlenségre és a rasszizmussal fűszerezett elitellenességre építve" egyben tudja-e tartani szavazótáborát. 

A Jobbik a legkeményebb ellenfél

A választás következményeként alapjaiban alakult át a magyar pártrendszer, és ez gyökeresen változtathat az Országgyűlésben megszokott rutinokon és szerepeken - mondta az MTI-nek Juhász Attila, a Political Capital igazgatóhelyettese. A politológus arra számít, hogy a Fidesz kétharmados többsége ellenére az eddiginél sokszínűbbé, esetenként kiszámíthatatlanabbá válik a parlamenti politizálás. Juhász Attila szerint a Jobbik radikalizmusa és az LMP újszerűsége ezt okozhatja. 

Juhász Attila közölte: a Fidesznek feltehetően nem érdeke, hogy kétharmados többségével élve korlátozza az ellenzék jogköreit, és akár már a szakbizottságokban megakadályozza javaslataik plénum elé kerülését. Ebben az esetben ugyanis a Jobbik alighanem az utcára vonulna - tette hozzá. A politológus szerint a Jobbik lesz a Fidesz legkeményebb ellenfele a parlamentben, az viszont még kérdéses, hogy az MSZP milyen ellenzéki szerepre készül. 

A szocialista párt jövője is bizonytalan, ha ugyanis ideológiai és szervezeti értelemben képtelen lesz a megújulásra, aligha növelheti a szavazótáborát Juhász Attila szerint. A politológus hozzátette, lehetséges, hogy az MSZP és az LMP a jövőben megküzd egymással a baloldali szavazók rokonszenvéért, miközben a Fidesznek is számolnia kell azzal, hogy híveinek mintegy 30 százaléka a Jobbikkal is szimpatizál. 

A Political Capital igazgatóhelyettese elmondta, a Fidesznek nem szükséges együttműködést keresnie az ellenzéki pártokkal, ugyanakkor várhatóan nagy erőfeszítést igényel majd a 263 fős frakciószövetség egységének megőrzése, ezt ugyanis a kormányzás és különösen néhány népszerűtlen intézkedés kikezdheti. Arra is kitért, hogy bár a kormányzó párt néhány hónap alatt sokat veszíthet támogatottságából, "ehhez ellenfelek is kellenek". Juhász Attila szerint ha az MSZP abban bízik, hogy a Fidesz és a kormány esetleges népszerűségvesztése automatikusan a szocialista párt javára válik, csalódni fog, mivel "ez sosem történik automatikusan".