"Orbán és kísérete folytatni fogja első (Orbán-) kormányuk munkáját. Sajnos valószínűleg abban, amiben hibáztak" - vélekedik Peter Morvay, a szerző.  Szerinte a kormány összetétele nem meglepetés, csupán a korábbi információk megerősítése. Orbán ezzel azonban "olyan jelzést küldött, amely pontosan az ellenkezője annak, amit tőle a pénzpiacok és a befektetők már hónapok óta várnak".

A szerző azt állítja: Orbán a gazdasági csúcsminisztérium élére Matolcsy György személyében olyan embert állított, akinek a gazdasági minisztérium élére való kinevezése 2000 elején, tehát az első Orbán-kabinet idején, "az első jelzése volt az akkori kormány gazdasági irányváltásának". Matolcsy kinevezése 2000-ben azt jelezte, hogy az akkori kabinet gazdaságpolitikájában már nem a költségvetési egyensúly fenntartására, az állami kiadások féken tartására helyezi a hangsúlyt, amelyet még az elődjétől(Horn-kormány) örökölt, hanem a masszív állami támogatásokra.

Morvay szerint az akkori Orbán-kormány Matolcsy színrelépésével felült egy csúszdára, amely azután a legfőbb bűnös, a szocialisták vezetése alatt az államcsőd szélére vitte az országot. "A régi-új miniszter jelképe annak a politikának is, amely a bőséges időkben keletkezett többletet nem a szükséges strukturális reformokra - például a nyugdíjrendszer - használja ki, hanem népiesen mondva megzabálja, és a választók lefizetésére fordítja" - mutat rá a szerző.

A nagy probléma azonban az - jegyzi meg a lap - , hogy az első és a második Orbán-kormány egészen eltérő körülmények között és másféle állapotban vette át az országot: míg az első Orbán-kormány idején a magyar gazdaság emelkedőben volt, addig most csak a Bajnai-kormány intézkedései tartják úgy-ahogy lábon. A külföld ezért azt az ígéretet szerette volna hallani Orbántól, hogy folytatni fogja ezeket a reformokat, amelyek azonban csak az abszolút minimumot jelentik.

Matolcsy első nyilatkozatai azt jelzik, hogy nem változott meg, s nem tanult a múltból. Orbán választások előtti nyilatkozataival együtt azt üzenték meg a világnak, hogy a megváltozott körülmények ellenére is folytatni kívánják egykori politikájukat. Míg azonban akkori politikájuk negatív következményei csak az Orbán-kormány távozása után mutatkoztak meg, s ezért Orbán a közvélemény szemében nem volt felelős értük, "ma mindez nagyon gyorsan katasztrófához vezethet" - vélekedik a szerző.

Problematikusnak minősíti Pintér Sándor belügyminiszteri kinevezését is, mert szerinte Pintér vállalkozói tevékenysége megkérdőjelezhető, és maffiakapcsolatokkal is gyanúsítják. Fellegi Tamás, az állami vagyon felügyeletével megbízott miniszter Morvay szerint "prototípusa" annak a vállalkozónak, aki sikereit politikai kapcsolatainak köszönheti. Állítólag Fellegi áll a Fideszhez hű médiabirodalom kiépítése mögött is. Mindez azt jelzi, hogy a második Orbán-kormány folytatni fogja az első Orbán-kabinet hagyományait, és nemcsak gazdasági téren. A korrupció és a gazdasági maffiák elleni harc "szelektív" lesz, s csak azokat fogja érinteni, akik politikailag nem a jó oldalon állnak. Ez a szomszédos országokban élő magyarokra is érvényes.

Amennyiben az olvasó hasonlóságokat fedezne fel Orbán egykori és mai kormánya, valamint Robert Fico kormánya között, az merő véletlen - zárja elemzését az újság.