Miközben egy ügyvéd szerint metrót kellene építeni Pécsett, s azt suttogják a városban, „Pécs az új Debrecen”, a mediterrán hangulatok baranyai megyeszékhelyén ennél komolyabb változások is elindultak a hosszú idő után ismét fideszes városvezetés vezénylésével. A város „színe” általában egyezett az országéval, vagyis a szocialista kormányok idején MSZP-s polgármestere volt, most pedig mindkét szinten váltás történt – jó eséllyel ez ősszel sem változik helyben. Ráadásul Orbán Viktor márciusban, pécsi látogatása alkalmával azt mondta: ha a Fidesz győz az áprilisi választásokon, Pécs számíthat az új kormány segítségére, hogy a város egy-két év elteltével "ne csak remény, hanem beteljesült várakozás is lehessen". Páva Zsolt polgármester az elsők között a Pécsi Vízmű forradalmi időket idéző elfoglalásával hívta fel magára a figyelmet (a cég feladatait átvevő Tettye Forrásház Zrt.-ben nemrég 60 milliós tőkeemlést hajtottak végre), most pedig a helyi vagyongazdálkodás reformja van folyamatban.

Ünnepi hangulat Pécsen

Bánkuti András

A történet már jó egy éve elkezdődött. Páva kezdeményezésére menesztették a Pécsi Holding Zrt. éléről Varga Pétert, s a helyére – egy kiírt, majd érvénytelenített pályáztatás után – Kiss Tibort, a pécsi környezetgazdálkodási cég, a Biokom vezetőjét nevezték ki. Ekkoriban robbant a városi buszügy is: Pécs kétmilliárd forintot érő autóbuszparkját úgy adta el a közlekedési társaság a Mecsekbusz Kft.-nek – majd rögtön vissza is bérelte a cégtől –, hogy erről Pécs vezetésének nem volt tudomása. Bár akkor Páva feljelentéssel fenyegetett, végül valahogy megegyezett a céggel, amely így új buszokat szállít a városnak egy debreceni cégtől. A  Mecsekbusz Kft. egyedüli tulajdonosa májusban a Közösségi Közlekedési Befektetési (KKB) Zrt. lett, melynek egyik alapítója a korábbi eladásokat menedzselő Pécsi Közlekedési Zrt. vezérigazgatója, Keczel László, erről a HVG írt. A cég részvényeinek többségét egy Luxemburgban bejegyzett – de on-shore–- cég, az Aratus Investment S. A. birtokolja. Keczelt egyébként a buszügyben hűtlen kezeléssel gyanúsítják.

Páva Zsolt

Dudás Szabolcs

Féktelen pazarlás folyt – mondta az eredmények ismertetésekor Szebellédi István, Páva Zsolt tanácsadója, miután 84 szakértővel, 48 millió forintért átvilágították a városi vagyongazdálkodást, s kijött, hogy ésszerűbb gazdálkodással 3,3 milliárdot lehetne megtakarítani „első körben”, ehhez azonban leépítésekre, és a már említett, a városi vagyonnal kapcsolatos átszervezésekre van szükség. Szebellédi véleményére – a városban élő forrásaink szerint – igen sokat ad a polgármester. Az említett források azonban azt is nehezményezik, hogy bár bíznak az átalakítás pozitív hatásaiban,  vajmi keveset tudnak róla, az intézményvezetők egy része is csak az újságokból értesül a lehetséges változásokról.

„Dobbal nem lehet verebet fogni” – reagált lapunknak Szebellédi István, amikor arról faggattuk, miért adnak ki kevés konkrét információt az átalakításról. Szerinte az időről időre nyilvánosságra kerülő részinformációk csak azt eredményeznék, hogy megalakulna egy automatikus „ellene szerveződés, mert az emberek félnek a változástól”. Arra a felvetésre, hogy a Debrecenben 2000-ben, Kósa Lajos vezetésével véghezvitt holdinggá alakítás szolgált-e mintául, illetve, hogy átvettek-e onnan ötleteket, azt mondta: nem az a lényeg, hogy Debrecenben vagy bármely más városban mi zajlott. „Azt szeretnénk, hogy kialakuljon egy a ’családi ezüstöt őrző’ holding, amely a különböző vagyontárgyak birtoklását felügyeli, ezeket adja át üzemeltetésre, s őrködik a város vagyona felett” – hárította el a párhuzam gondolatát. Hasonló – a városi vagyongazdálkodást menedzselő – holding alakult már Miskolcon és Sporonban 2006-ban, és nemrég, 2009 decemberében pédául Győrben is.

A városi holdingok kialakítása mellett érvelők elsősorban pénzügyi előnyökre hivatkoznak, azt mondják, hatékonyabb, olcsóbb, átláthatóbb így a városi tulajdonok működtetése, illetve hatékonyabban hasznosíthatóak a bevételek, s könnyebben kezelhető egy-egy vállalat működési nehézsége, azzal együtt, hogy pénzügyi önállóságukat megőrizhetik. A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. égisze alá tartozó 11 cég között van média, fürdő, reptér, hőszolgáltató, ipari park, vízmű, közlekedési vállalat.

Pécsett egyelőre 24 cég van a „portfólióban”, a debrecenihez hasonló profilokkal. Ezek esetében történik majd „tulajdontisztítás”, s a városi vagyon kezelője a Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt. lesz, a for-profit cégek felügyeletével foglalkozik majd (itt szó lehet értékesítésről, tőkebevonásról is), míg a Pécs Városüzemeltető Nonprofit Zrt. (melybe a szintén nonprofit városgazdálkodás is beleolvad) értelemszerűen az üzemeltetéshez kapcsolódó non-profit cégeket felügyeli majd. Vannak olyan cégek is, melyek nem teljes egészében városi tulajdonban vannak, itt Szebellédi István szerint „tulajdontisztításra” kerül sor. (A tervekről szóló ábrákat megnézheti itt.)

Biztonsági őrők a Pécsi Vízmű előtt

MTI

Lapunk megkereste Páva Zsoltot is azzal kapcsolatban, hogy a Pécsi Vízmű után tervezik-e, hogy más vállalatban is erősítik a kontrollt. A válasz szerint a város „hangsúlyozottabban kívánja érvényesíteni” a tulajdonosi pozícióit, s erről már egyes vállalatokkal folynak a tárgyalások: „az önkormányzat megteremti az új Polgármesteri Hivatalon belül is azt a tulajdonosi képviseleti rendszert, amely képes lesz a város érdekeit érvényesíteni és nagyobb ellenőrzést gyakorolni a közműcégek folyamatos és stratégiai működésében is”. A tervekben szerepel, hogy a város például a pécsi távfűtő vállalatban, a Pétávban is növelné eddig 51 százalékos tulajdonrészét. „Hivatalosan az önkormányzat még nem jelezte azt a szándékát, hogy megvásárolná a Pétávot” – mondta lapunknak Péterffy Attila, a Pécsi Távfűtő Kft. kisebbségi tulajdonosa, a Pécsi Hőerőmű Zrt. elnök-vezérigazgatója, hozzátéve: „valószínűleg nem mondanának rá nemet”. Arra a kérdésre azonban nem válaszolt, hogy mennyiért válnának meg 49 százalékuktól. S az is kérdés, a deficites város miből vásárolna. Információink szerint 2006-ban már kapott Pécs egy ajánlatot - egy elővásárlási szerződés keretében -, 1,5 milliárd forintos vételárra, de nem éltek a lehetőséggel. Szebellédi István a mostani vásárlás fedezetét firtató kérdésre azt, mondta: megtalálták az erre fordítható összeget.

A francia tulajdonú Dalkia csoport 2007-ben vásárolta meg a  Pannonpower Holding Zrt.-t (PPH), melynek leányvállalata, a Pannon Hőerőmű 49 százalékos tulajdonrészt birtokol a Pétávban és szindikátusi szerződése van a fennmaradó 51 százalékos tulajdonnal bíró várossal. Ez lehet az egyik kulcsa annak, hogy miért is válik meg adott esetben viszonylag könnyedén a PPH a Pétáv-részesedéstől (azzal együtt, hogy Péterffy szerint a távfűtő vállalat jelenleg „osztalékképtelen”). A 22 évre szóló szerződés szerint a Pétáv átveszi a hőerőműtől és kifizeti a megállapodásban rögzített energiamennyiséget. Bár ezt felmondhatná a város, ha ezt egyik-napról a másikra tenné, akkor komoly összegű kártérítést kellene fizetnie, ha pedig a szerződésben foglaltak szerint szakítana a hőszolgáltatóval, akkor is még öt éven keresztül tőlük kellene vennie az energiát, s ez idő alatt húzhatná föl a saját erőművét a város – erre viszont az esély kicsi. Ahogy arra is, hogy az erősen deficites város a pénzügyi szempontból profitábilis erőműbe bevásárolja magát.

Így marad az a lehetőség, hogy az – esetlegesen – megvásárolt Pétávot teszi nyereségessé a városvezetés, s ezt a pénzt forgatja vissza: vagy a városi költségvetésbe vagy a fogyasztói árakba. Kérdés persze, hogy tehető-e annyira nyereségessé a cég, hogy ez a fogyasztói árakban – melyek 72 százaléka a hőerőművet illeti a szolgáltatott energiáért, 28 százalék marad a Pétávnál rendszerhasználati díj címén – megjelenjen majd. Az is erősíti a hőerőmű pozícióját, hogy a városi közgyűlés árhatóságként funkcionál ugyan, de a mozgástere gyakorlatilag csak addig terjed, hogy rábólintson a hőszerződésben rögzített árra – ha ezt nem teszi, akkor "egyéb módon" kell kiegyenlítenie a számlát.

A hőerőműhöz köti majd az is a várost, hogy a cég 2011-től újabb biomasszaerőmű-beruházást tervez – aminek alapja a 22 évre szóló szerződés. Vagyis, ha ennek megépülése után bontana szerződést Pécs, akkor még a 24 milliárdos beruházás értékét is meg kellene fizetnie. A francia vállalatcsoportnál ugyanakkor nem tartanak attól, hogy probléma lenne a város és az erőmű között. „ A vízműves történet után Páva Zsolt tiszteletét tette a francia anyavállalatnál, a Dalkiánál, s biztosította őket arról, hogy Pécs nem multiellenes, pláne nem franciaellenes, s működésünkkel elégedettek” – meséli Péterffy Attila.

A jelek szerint tehát Pécsett is létrejön a városi vagyont koncentráló rendszer, amely kritikusai szerint semmivel sem lesz átláthatóbb, mint a korábbi. A különbség az lesz csupán, hogy egy kézben összpontosul majd. Tóth Benedek, a szocialisták helyi vezetője lapunknak azt mondta: nem tudják pontosan, mi fog történni, vannak kérdéseik, szerződéseket is kértek ki, de egyelőre sem válaszokat, sem papírokat nem kaptak. A támogatók ugyanakkor úgy vélik, a korábbi rendszerrel volt a baj, amely egyéni érdekek mentén szerveződött, s most legalább a város szempontjai fognak érvényesülni.