A diktatúra árnyéka című, 2008 szeptemberében a Népszabadságban megjelent cikkében Debreczeni arról írt, hogy az UD Zrt. titkos hálózatot hozott létre törvénytelen információszerzés céljából. Emiatt indított a cég magánvádas büntetőeljárást, amelyben a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság márciusban kimondta Debreczeni bűnösségét, és 100 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta. Tóth János, a cég vezetője azon a tárgyaláson kifogásolta az alaptalan és méltatlan támadásokat, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a róluk szóló írás nem tartalmazza álláspontjukat, pedig már a cikk megjelenése előtt visszautasították a nyilvánosságban a szerintük alaptalan rágalmakat.

Debreczeni József a decemberi tárgyaláson nem vitatta, hogy elfogult volt a céggel, és nem adott hitelt képviselőinek, ám kiemelte, hogy cikke elsősorban a politikai összefonódásokról szólt. Az pedig a szabad sajtó halála lenne, ha azt várnák el egy publicistától, hogy cikke témáját illetően várja meg az azzal kapcsolatos jogerős ítéleteket. „Én nem oknyomozó újságíró vagyok”, a vélemény műfajtól pedig nem várható el az a fajta tárgyilagosság, mint az újságíróktól - hangoztatta a közíró. Decemberben tanúként hallgatták meg Szilvásy György volt titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztert, aki felidézte a Nemzetbiztonsági Kabinet 2008 szeptemberében kiadott kommünikéjét, miszerint a nemzetbiztonsági hivatal látókörébe került cég titkos információgyűjtés céljából hálózatot hozott létre, és megkísérelt behatolni a kormányzati rendszerbe.

Kedden a Fővárosi Bíróság a véleményszabadság alkotmányos elvére hivatkozva felmentette a közírót. Futó Barnabás, az UD Zrt. jogi képviselője jelezte, hogy feltehetően fellebbeznek az ítélet ellen - ebben az esetben a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik az ügy.