Miközben az alkotmány jelenleg úgy fogalmaz, hogy a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak, a kormánypárti képviselők olyan módosító javaslatot nyújtottak be, amely szerint még polgármester- vagy képviselőjelöltek sem lehetnének a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai a szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését követő három évig. A benyújtók eredeti javaslata még ötéves interregnumot írt volna elő, ezzel azonban a katonaságból 2006-ban leszerelt Borkai Zsolt győri polgármester újbóli indulását is megakadályozták volna, így a három évnél maradtak.

A hvg.hu számításai szerint Borkain kívül más kormánypárti politikus jelenleg nem lenne veszélyben, de igazából korábban sem volt jellemző, hogy a rendészeti munkával felhagyók politikusként folytassák tevékenységüket, arra pedig különösen nehéz bizonyítékot találni, hogy az ő indításuk kifejezett sikerrel járt volna. Bár a javaslatban megfogalmazott tiltás a helyhatósági választásokra is vonatkozna, összeállításunkban azokat a parlamenti képviselőket gyűjtöttük össze, akik korábban a rendvédelemben tevékenykedtek.

A 2010-ben a parlamentbe is bejutott Borkai Zsoltot megelőzően öt egykori egyenruhás jutott parlamenti mandátumhoz. Kéri Kálmán, Király Béla, az egykori MSZP-s miniszter, Keleti György, illetve két ugyancsak szocialista képviselő, Vári Gyula és Doszpot Péter került be a Parlamentbe. Az 1901-ben született Kéri Kálmán még az első világháború idején lépett be a honvédségbe, a második világháború idején vezérkari ezredes lett, 1944-ben pedig az I. magyar hadsereg vezérkari főnökévé nevezték ki. Egy év múlva szabotázs vádjával letartóztatták. 1949-ben a kistarcsai internálótáborba, majd a recski munkatáborba került, amelynek felszámolása után – 1953-ban – 4 év 9 hónapos börtönbüntetést szabtak ki rá. Kéri Kálmán 1990-ben rehabilitálták. Ugyanebben az évben az országgyűlési választásokon az MDF jelöltjeként jutott mandátumhoz, az első országgyűlési ciklus legidősebb tagjaként korelnökként is tevékenykedett, illetve tagja volt a honvédelmi bizottságnak. A vezérezredes 1994-ben hunyt el.

A tavaly július 4-én, 97 éves korában elhunyt Király Bélát 1935-ben avatták hadnaggyá, a második világháborúban a honvédelmi minisztérium egyik osztályvezetője volt, majd vezérkari főnöknek nevezték ki. 1951-ben letartóztatták és életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, de 1956. október 31-én rehabilitálták. A Forradalmi Karhatalmi Bizottság és a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány elnöke lett, és kinevezték a főváros parancsnokának, feladatául az új Nemzetőrség megszervezését kapta. A forradalom leverése után az USA-ban telepedett le, ahonnan 1989-ben tért haza, s a Legfelsőbb Bíróság akkor felmentette az ellene korábban emelt vádak alól. Az 1990-es országgyűlési választáson független jelöltként szerzett mandátumot. Később átült az SZDSZ-frakcióba, bár a pártba nem lépett be. Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának alelnökeként dolgozott, de csak 1994-ig volt képviselő.

A jelenleg 64 éves Keleti György a katonai főiskola elvégzése után híradós lett. Belépett az MSZMP-be, mellette a honvédelmi minisztériumban dolgozott, s annak 1989-ben a szóvivője lett. Három év múlva nyugdíjba vonult, MSZP-s képviselő lett, 1994-ben pedig már őrá bízták a honvédelmi tárca vezetését.

A szocialisták 2002-es kampányát erősítette két országosan is ismert egykori rendvédelmi dolgozó, de az nehezen lenne igazolható, hogy sokat segítettek a párt választási győzelmében. Doszpot Péter a Budapesti Rendőr-főkapitányság életvédelmi alosztályának vezetőjeként a kilencvenes évek egyik legismertebb nyomozója lett, 1998-ban még az év budapesti rendőrének is megválasztották. 2001-ben azonban leszerelt, és az MSZP országgyűlési képviselő-jelöltje lett. Csak az országos listán jutott be a törvényhozásba, egyéni körzetében, a Pest megyei 6. választókerületben simán kikapott a fideszes Czerván Györgytől. Mandátumát 2006-ban visszaadta, s a Kincstári Vagyoni Igazgatóság biztonsági igazgatója lett, jelenleg pedig az ATV-n a Tetthely című bűnügyi magazint vezeti. Az egykori katonai repülőtiszt, a most 43 éves Vári Gyula 1996-ban a magyar légierő bemutató pilótája lett, 1998-ban pedig győzött az angliai Fairfordban rendezett Royal International Air Tattoo abszolút kategóriájában, ezt később vadászgépével még kétszer megismételte. 2002 novemberétől a Magyar Repülő Szövetség elnöke. Emellett a szocialista párt színeiben egy ciklus erejéig bejutott az országgyűlésbe, és 2002-2006 között a parlament honvédelmi bizottságának alelnöke, valamint a nemzetbiztonsági bizottság tagja volt. Relatív ismertsége ellenére azonban - Doszpothoz hasonlóan - a szocialista párt országos listáján került a parlamentbe, egyéni körzetében a fideszes Horváth Zsolt gond nélkül megverte.

A fideszes alkotmánymódosítás általános vitája során a Jobbik országgyűlési képviselője, Gaudi-Nagy Tamás azt mondta, hogy a rendvédelmi és fegyveres erők dolgozóinak politikai tevékenységét tiltó alkotmánymódosítás alkalmatlan arra, hogy a rendőrségen belüli politikai befolyásnak gátat szabjon, szerinte ez inkább leszámolási kísérlet a Jobbikkal szövetséget kötő Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezettel (TMRSZ) és annak egyik vezetőjével, Szima Judittal szemben. Emlékezetes, a főtitkár a párt színeiben indult az EP-választáson, de csak negyedik volt a Jobbik listáján, így éppen csak lecsúszott a bejutásról.