A választókerületeket annak nyomán alakították át Miskolcon, hogy a parlament módosította a helyi önkormányzati képviselők megválasztásáról szóló törvényt. A miskolci jegyző, Mihalecz Péter volt, aki elsőként kijelölte az új választókerületeket, ennek következtében 26-ról 20-ra csökkent a számuk. Két nappal később a határozat ellen kifogást nyújtottak be a megyei főjegyzőhöz, Kovács Jánoshoz, aki az első határozatot megsemmisítette arra hivatkozva, hogy a kijelölt kerületek lakosságszáma nem arányos. Kovács újakat jelölt ki, vagyis a július 12-i döntés július 16-án megváltoztatta. De ezt egy nappal később tette, mint ahogy Sólyom László köztársasági elnök kitűzte volna a választásokat. A választási törvény pedig úgy szól: a választás kitűzésétől (esetünkben július 15-től) a szavazás napjáig (október 3-ig) nem lehet település, választókerület és a szavazókörök határát megváltoztatni.

A megyei jegyző határozata és annak időzítése miatt a miskolci jegyző az Országos Választási Bizottsághoz fordult, ott viszont azt jelezték, hogy nincs hatáskörük ilyen ügyek elbírálására. Arra viszont a helyi választási iroda felhívta a figyelmet: a választási eljárási törvény szerint a választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy a lakosság száma megközelítőleg azonos legyen, valamint figyelemmel kell lenni a nemzetiségi, vallási, történelmi, földrajzi és egyéb helyi sajátosságokra. Ugyanakkor a szavazókörök számát, sorszámát és területi beosztását úgy kell megállapítani, hogy egy szavazókörre 600, legfeljebb 1 200 választópolgár jusson.

Zsiga Marcell fideszes országgyűlési és önkormányzati képviselő és további három magánszemély nyújtott be kifogást az elsőfokú határozat ellen. Azt sérelmezték, hogy többezres különbségek vannak az egyes körzetek között. Az új felosztással viszont a szocialisták elégedetlenek, akik most érzik úgy, hogy aránytalan a felosztás, s olyan választókerületek tűntek el, ahol eddig klasszikusan a baloldalra szavaztak. Szerdai közleményük szerint van például olyan körzet, ahol 30 és van olyan, ahol 1 926 választó van. Az elsőfokú határozat ellen panasszal élő Zsiga erre reagálva azt mondta a Népszabadságnak: lehetetlen úgy kijelölni a határokat, hogy az valakinek az érdekeit ne sértse, de nem csak a szocialisták érdekei sérülnek.

Az MSZP szerint "újabb jobboldali politikai pofont kapott a demokrácia és a magyar önkormányzatiság". A párt miskolci szervezetének szerdai közleménye szerint a választókörzetek határait korábban a közigazgatásban jártas szakemberek a jegyző jóváhagyásával úgy határozták meg, hogy a város történelmi és szerves egységei - például a nagyobb lakótelepek - egységes választási és egyben érdekképviseleti körzeteket alkossanak. Állításuk szerint az azonos körzetben élőknek azonosak a napi ügyeik, megoldandó feladataik és problémáik is, így érdekképviseletük is így látható el a leghatékonyabban. A párt szerint körzethatárokat a megyei főjegyző "az ésszerű elfogadás" helyett, "valószínűleg politikai nyomásra" rajzolta át.
   
A megyei főjegyző erre úgy reagált: hatásköre gyakorlása során senki nem utasíthatta és nem is utasította. Hozzátette: "döntésem motivációja a választókerület kialakításának lakosságszám szerinti aránytalansága, egyéb szempontokat a törvény előírásai szerint nem vizsgálhatok, és nem is vizsgáltam".

Ugyanakkor Zsiga Marcell fideszes képviselő a Népszabadságnak azt is elismerte, hogy az új határok kijelölésekor, vagyis az elsőfokú határozat megváltoztatásakor a megyei főjegyző kérésére valóban jelen volt, de azt álltja, nem befolyásolta a munkát. Káli Sándor miskolci polgármester hivatalában pedig azt közölték a lappal, hogy a városvezető a jegyzővel együtt várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordul.