Különösebben nem zavarta az éppen megszűnőben lévő Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) illetékeseit, amikor a Fővárosi Ítélőtábla nemrég kimondta, törvénytelenül járt el, amikor nem zárta ki az FM1, illetve az Advenio nevű pályázókat alaki hibák miatt a Sláger, illetve a Danubius Rádió tavaly ősszel lejáró frekvenciájára kiírt pályázatból. Emlékezetes, a két céget az ORTT nemcsak engedte versenyezni a bíróság által már jogerősen kimondott alaki érvénytelenség ellenére, de végül tavaly októberben - az MSZP, a Fidesz és a KDNP által delegált tagok szavazatával – az FM1-et, illetve az Adveniót nyilvánította győztesnek. Végül a Danubius frekvenciáját a Class FM néven rádiót indító Advenio kapta, míg a Slágerét a Neo FM néven működő FM1 konzorcium.

A vesztesek beperelték az ORTT, s immár „papírjuk van róla”, hogy bizony a médiahatóság valóban jogsértően járt el. Az ORTT egy vállvonogatással felérő közleményben reagált az ítéletre, hangsúlyozva: bár ki kellett volna zárniuk a későbbi két győztest, de az ítéletben nem szerepel, hogy fel kellene mondani a velük megkötött műsorszolgáltatási szerződést. Ennek némiképp ellentmond, hogy az ítélet indoklása szerint mivel a szerződést nem is lehetett volna megkötni a két érvénytelen pályázatot benyújtó céggel, az ORTT-nek azt fel kell bontania. Igaz, a rendelkező résszel ellentétben az indoklás nem kötelező, pusztán magyarázó része az ítéletnek.

Az ORTT-nél talán azért is lehettek nyugodtak, mert tudták, a törvényhozás majd úgyis a segítségükre siet. Múlt hét elején még úgy tűnt, mivel a bíróság jogerősen megállapította, hogy az ORTT jogellenesen kötött szerződést, a médiahatóság – azaz a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – közigazgatási eljárást kénytelen indítani, melynek végén fel kell bontania a szerződést az FM1 konzorciummal és új pályázatot kell kiírnia vagy a már meglévőt újból elbírálnia.

Csakhogy múlt csütörtökön a Neo és a Class FM jogszerű működését biztosító pontot rejtettek el egy módosító javaslattal a médiatörvényben, közvetlenül a csütörtöki zárószavazás előtt. A módosításra egyébként a jobbikos Novák Előd hívta fel a figyelmet még a javaslat záróvitájában. Az elfogadott módosítás szerint csak a műsorszolgáltató által elkövetett jogsértés esetén kellene felbontani a műsorszolgáltatási szerződést, ez esetben pedig az ORTT követte el a törvénysértést.

Az új törvényben – mely visszamenőleges hatállyal szavaztak meg – mindez úgy szerepel: "azonnali hatállyal kell felmondani a szerződést, ha a szerződést nem lehetett volna megkötni, és a – kizárólag a műsorszolgáltató által előidézett – jogsértő állapot még fennáll". Az eddig hatályos jogszabályban viszont mindez úgy volt, hogy "azonnali hatállyal kell felmondani a szerződést, ha a szerződést nem lehetett volna megkötni, és a jogsértő állapot még fennáll".

Bár az ORTT sokáig azt hangoztatta, jogszerűen járt el, a törvénymódosítás egyfajta „beismerő vallomásnak” is tekinthető. Így amennyiben a Sláger Rádió tulajdonosai kártérítési pert indítanak a magyar állam ellen egy nemzetközi fórumon – ahogy erre korábban már többször utaltak –, akkor jó eséllyel nyernek is.  Márpedig a botrányos frekvenciapályázat miatt minden bizonnyal milliárdos kártérítési igény valószínűsíthető, amit az állam, pontosabban az adófizetők fizethetnek meg. Arról nem is beszélve, hogy a Neo Fm-et és a Class Fm-et „bebiztosító”, a jogkövetkezményeket törvénymódosítással kijátszó kormányzati politika a külföldi befektetőket is elijesztheti a jövőben.

Az ügyben többször kerestük telefonon a frekvenciapályázat mellett korábban többször kiálló Szalai Annamáriát (a hamarosan felálló Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság leendő elnökét), de nem sikerült utolérnünk.